A paksi bővítés az elmúlt évek egyik legfontosabb beruházása Magyarországon, akár támogatjuk, akár ellenezzük, akkor is tisztában kell lennünk a jelentőségével, hiszen a következő évtizedek energiaellátását meghatározó szerződésről beszélünk. Összegyűjtöttük a kérdéshez kapcsolódó fontosabb információkat, adatokat, emellett pedig karunk egyik oktatójának Dr. Málovics Györgynek a véleményét is szeretnénk megosztani veletek.

Az atomenergia támogatói gyakran kiemelik, hogy a nukleáris energia előállítása során elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid keletkezik a fosszilis energiahordozók felhasználásához képest, így szerintük a klímaváltozás elleni harc során kiemelt szerepet kell neki tulajdonítani. Emellett lehetővé teszi, hogy folyamatosan és kiszámíthatóan termeljünk energiát. Ellenzői a biztonsági kérdéseket, a tragédiákat és a hulladéktárolást szokták kiemelni, mint fő problémát. Jelenleg a paksi atomerőmű négy blokkja a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át biztosítja.

A megújuló energiaforrások valószínűleg nagy jövő előtt állnak, de még a technológiai színvonal nem teszi lehetővé, hogy az energiamixünk alapját képezzék. A probléma a hektikus termeléssel és az ebből eredő tárolási nehézségekkel függ össze, bár folyamatosan hallhatunk új megoldásokról, eljárásokról, ha a piaci árat tekintjük ezek még drágábbak, mint a hagyományos energiatermelési módszerek. Emellett a Greenpeace egyik új, nem rég megjelent tanulmányában kiszámították, hogy 2050-re lehetséges, hogy Magyarország energiaellátását teljes mértékben megújuló energiaforrásokból fedezzük.

Ellentétes trendek a nagyvilágban

Az Európa 2020 stratégiai célkitűzései értelmében 2020-ra minden EU-s országnak a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Magyarország szempontjából bizonytalannak tűnik ennek a célnak az elérése.

A fukusimai katasztrófa óta sok olyan országgal találkozhatunk, akik leépítik a meglévő atomenergia kapacitásukat (pl.: Németország, Spanyolország, Ausztria), de sokan nem rettentek meg a tragédiáktól és újakat építenek (Anglia, Franciaország, Kína, USA).

A beruházás gazdasági hatásait nehéz megbecsülni, mivel a szerződést még nem hozták nyilvánosságra. A kormány a politikai kommunikációjában ki szokta emelni a kedvező hatások között a GDP növekedést, az energiafüggőség csökkentését, 10 000 új munkahely teremtését és az olcsóbb energiaárakat. A kormány 1%-os GDP növekedést feltételez, amit több elemző is elképzelhetőnek tart, persze valószínűleg ez csak a beruházás időtartama alatt fog jelentkezni, de a növekedés társadalmi jólét növelő hatását több tényező is befolyásolhatja. Többek között, hogy mekkora lesz a magyar beszállítók aránya és, a megtermelt profitnak mekkora része marad az országban.

Dr. Málovics Györgyöt kérdeztem, aki megosztotta velünk véleményét, meglátásait.

Az ország energiaszükségletének kielégítése során tényleg az atomenergiára kell-e helyeznünk a hangsúlyt?

Én nem vagyok atomenergia párti, és szerintem minél hamarabb meg kellene szabadulni az atomenergiától, mert nagyon sok kockázatot termel az üzemi balesetek bekövetkezésétől egészen a hulladék megsemmisítéséig. A hulladékot több száz évig kellene úgy tárolni, hogy az semmilyen kontaktusba ne kerüljön a környezetével. Ekkora időtávlatban jó eséllyel bekövetkezhet baleset, amelynek a következményi nagyon súlyosak. Nincs még a világon olyan hely, ahol a kiégett hűtőelemeket véglegesen tárolhatnánk, ezt senki sem vállalta fel. Pakson egy úgynevezett medencében tárolják ezeket, amely ideiglenes tárolónak minősül. Ezekről a hátrányairól, kockázatairól sokszor nem beszélünk, csak arról, hogy a klímaváltozás szempontjaiból jobb, hiszen alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással jár.

Szükséges-e a paksi atomerőmű bővítése?

Az előbb említett dolgok miatt én úgy gondolom, nincs rá szükség, de a bővítés még akkor is megkérdőjelezhető, ha valaki atomenergia párti. Megkérdőjelezhető több ok miatt, többek között, hogy most kell-e erről dönteni. Állítólag erről még most nem kellene dönteni! A jelenlegi blokkok hátralévő életciklusa és az újak megépítési ideje alapján elég lenne csak néhány év múlva meghozni ezt a döntést. Vitatkozhatunk arról is, hogy jó helyről vesszük-e fel a hitelt, bölcs dolog-e geopolitikai szempontból elmozdulni kelet felé, valamint, hogy társadalmi vita megelőzte-e a döntés meghozatalát.

Reális-e, hogy megújuló energiaforrásokra építsük az energiapolitikánk?

Ez egy átmenet! Azt látni kell, hogyha Paks II. elkezdődik akkor ez valószínűleg elvon minden forrást, amit a megújuló energia fejlesztésére lehetne fordítani. Ezek nem függetlenek egymástól, ha rálépünk egy technológiai útra, az dominánssá válik és kiszorítja a többit. Azt gondolom, ez fog történni Paks II.-vel is.

Végül nézzük meg, mit tudunk a szerződés tartalmáról! A napokban egy hivatalos orosz portálon jelentek meg részletek az oroszokkal kötött szerződésből, amelyek a pénzügyi háttérrel, a hitelkonstrukcióval foglalkoztak:
- Az új blokkok működésének kezdetekor veszi kezdetét a törlesztés is. (2026.)
- A törlesztő részleteket évente kétszer kell átutalni (március 15-én és szeptember 15-én).
- Az első részeltet az első fordulónap után kell kifizetni (legkésőbb 2026. március 15-én).
- A törlesztési időszakot három hét éves periódusra osztották, az első periódusban 25%-ot, a másodikban 35%-ot, a harmadikban a hitel 40%-át kell visszafizetni.
- A kamat is folyamatosan növekedni fog periódusonként, 3,95%-ról 4,95%-ra.

Ezen adatok alapján felmerülhetnek bennünk aggályok, többek között azzal kapcsolatban, hogy az első törlesztőrészletet 2026. március 15-én be kell fizetni, akkor is, ha a két új blokk még nem készült el. Tehát könnyen előfordulhat, hogy már a termelés megkezdése előtt fizetni kell az oroszoknak, ami problémát jelenthet, ha véletlenül egy nagyobb csúszás következik be, amire van egy kis esély még itt Magyarországon is. Emellett az sem biztató, hogy Európában az utóbbi években épített atomerőművek nagy része, nem készült el a megadott dátumra és a megadott költségkereten belül.

Nagyon sok a bizonytalan tényező, és még sok információt nem ismerünk a bővítéssel kapcsolatban, ezért nehéz a konkrét hatásait megjósolni, de az biztos, hogy a közelmúlt egyik legnagyobb és legmeghatározóbb beruházásáról beszélünk.

Honti Tamás

A képek forrásai: honchemistry.wikispaces.com, index.hu, portfolio.hu