Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Információk  --  Hallgatóinknak  --  HÖK  --  Közgázoló  --  Közgázoló 2014. március

Szegedi hajógyártás - akkor és most

Hajoepites-Szegeden1650x433

Nagy múltra tekint vissza a szegedi hajógyártás. Elsőként 1890-ben nyílt meg a Tápéi Hajójavító Telep, mely a magyar hajójavító ipar legrégebbi folyamatosan működő telepe volt. Létrejötte egybeesik a magyar hajózás kialakulásával. A telepet az akkori Földművelésügyi Minisztérium és a hozzá kapcsolt vízügyi szervek hozták létre a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásában részt vevő munkagépek és úszóegységek javítására. Egészen 1945-ig a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében volt. A század elején nyert külső képe és műszaki berendezése 1945-ig minimálisan változott. Épületei alkalomszerűen lettek létrehozva és nem voltak időtállóak, valamint tevékenységét is az alkalomszerűség jellemezte. A nyári hónapokban 2-3 fő volt a munkáslétszám, de a javítások időszakában sem emelkedett 25-30 fő fölé ez a létszám. A 30-as évek némi változást hoztak, ugyanis ezekben az években a telepen több új úszóegység, elsősorban uszály épült, ami némi fejlődést jelentett a telep életében.


A Tápéi Hajójavító Telep 1945 után több felügyeleti szervet élt át, 1948-tól a FOKA hajóműhelyeként funkcionált, majd 1952. januárt 1-jétől került a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába.

A telep 1955-ben a MAHART tulajdonába került és később a Hajójavító Üzemigazgatóság Tápéi Hajójavító Telepeként működött. Az első tíz évben hatalmas változások voltak tapasztalhatóak a telep életében. Elsőként talán a korszerűsítést lehet megemlíteni, ami műhelyeinek felújításában, új munkagépeiben, új szociális létesítményeiben tükröződött. Mindezek következményeként növekedett a kapacitás és emelkedett a termelékenység. A tiszai hajópark rendszeres javítása és karbantartása mellett a telep 1960-tól részt vállalhatott az uszálypark fejlesztési programjából. Itt indult meg a 400-as uszályok sorozatgyártása, amelyekből 5 év alatt 23 uszályt építettek meg és adtak át a forgalomnak. A MAHART tervezői ezen felül az akkor legkorszerűbb hajóépítési technológiát vezették be a tápéi üzembe. A MAHART egyik legutolsó géphajója, a CSONGRÁD ebben az üzemben épült 1989-ben.


A MAHART Tiszayacht Kft. 1996. januárjában kezdte meg működését a Szeged-Tápén lévő telepen, melynek gép- és eszközparkját azóta is folyamatosan fejlesztik. A társaság fő tevékenységi köre vízi eszközök gyártása, átalakítása, javítása és szervizelése. Az üzem folyamatosan igény szerint gyárt, átalakít és javít különböző rendeltetésű uszályokat, hajókat, kompokat, mólókat, vízi bejáróhidakat, valamint vállalja úszóházat, tanyahajók, vendéglátói rendeltetésű állóhajók gyártását, fa ladikok, alumínium, acél csónaktestek javítását és gyártását.


A hajógyártás korábban meghatározó volt a régióban, Szegeden uszályokat készítettek és tengeri hajókat javítottak, de ennek mára már nyoma sincs. A 360 munkás létszáma 1990-re lecsökkent 90 főre és azóta is rohamosan csökken. Már jó ideje nem készülnek nagy vízi járművek ebben a városban. Ezen azonban változtatni szeretnének és a szegedi hajógyártás újra felvirágoztatása a cél, mellyel új munkahelyeket teremtenének és javítanának a régió ipari termelésén. 2013 decemberében el is kezdték gyártani a Kisfaludy személyhajó acélszerkezetét, melyek Siófokon fejeznek be. 100 férőhelyes lesz és a belsejében egy múzeumot fognak kialakítani.


Varga Ildikó

kép forrása: szeged.hir24.hu