Ahhoz már hozzászokhattunk GTK-s körökben, hogy igen magas színvonalú munkát tudunk kiadni a kezeink közül, OTDK-n tarolni szoktunk és azon sem csodálkozunk, ha a szegediek neve eredményhirdetéskor egy lapon szerepel a Corvinus hallgatóival. Azonban különösen megsüvegelendő, hogy ez év május 19-én az V. Országos Piackutatási Diákversenyen a döntőbe jutott öt csapat közül három is az SZTE-t képviselte – és ha már így alakult, az első négy helyből hármat a Tisza-partiak hoztak el, akiket a következő hasábokon keresztül faggattam a sikerükről.
Mi volt a fő motivációtok, hogy elinduljatok a versenyen?
Juhász Anita: Ezt nehéz lenne megfogalmazni, egyszerűen csak éreztem, hogy szeretnék elindulni. Tudtam, hogy nehéz lesz és hosszú kutatási munka vár ránk, de annyira tetszett a verseny egész felépítése és a témája is, hogy éreztem: itt részt kell vennem, vennünk.
Nagy Zoltán: Én pont akkoriban kezdtem el gondolkodni, hogy miből írjam a szakdolgozatomat, mikor Révész Balázs felhívta a figyelmünket, hogy lesz egy ilyen verseny. A téma nagyon tetszett, mert engem alapból érdekelnek a Smart eszközök, és vonzó volt a lehetőség, hogy ha bejutunk a döntőbe, hipotéziseinket reprezentatív mintán tesztelhetjük. Erre úgy gondolom, nem sokaknak van lehetősége az egyetemi tanulmányai során. A marketingkutatás és a matematikai statisztika kurzusokat is éppen akkor teljesítettem, szóval minden ismeret fel volt frissítve hozzá. A fő motivációm az volt, hogy szakdolgozati témaként is szerettem volna feldolgozni ezt a témát, amennyiben jól szerepelünk a versenyen.
Huszár Attila: Egyet nem tudnék kiemelni. Szakmai szempontból az, hogy felmérjem hol is állok, ez akár csapaton belül is érdekes. Egyetem tekintetében az, hogy ezen a versenyen is legyen SZTE-s első hely, ami eddig 4 év alatt nem sikerült. Nyeremények kapcsán pedig az Internet Hungary 2014-en való előadási lehetőség (habár erről nincsen még információnk).
Zuba Tamás: A legfőbb motiváció Kovács Péter „Pepe” megkeresése volt, hogy szeretné, ha elindulnék a versenyen egy jó csapattal. Én pedig megkerestem Maját és Norbit, hogy érdekli-e őket a téma, így indultunk neki a nagy kalandnak. Másrészről pedig a versenyek fontosak az egyetemi évek alatt, hiszen itt rengeteg gyakorlati tudáshoz lehet hozzájutni, a kapcsolati tőke mellett.
Keszeg Maja: Engem Toma keresett meg, hogy részt vennék-e a versenyen, nem volt min gondolkoznom, azonnal igent mondtam. Emellett kiváló lehetőségnek tűnt, hogy bepillantást nyerjek egy nagyvállalati környezetben előforduló kérdésekbe, problémákba.
Tóth Norbert: Úgy gondolom, hogy minden ilyen és ehhez hasonló lehetőséget érdemes megragadni arra, hogy próbára tegyük saját képességeinket, főleg így az egyetemi évek végén, mikor már a gyakorlatban is tudnunk kell hasznosítani a tanultakat. Ez a verseny pedig kiváló alkalmat kínált annak felmérésére, hogy az ország más intézményeiből érkező diákjaihoz képest hogyan tudunk teljesíteni. Nekem személy szerint gazdálkodási és menedzsment alapszakon végzett és jelenleg pénzügy mesterszakon tanuló hallgatóként pedig érdekes kitekintésnek tűnt marketinges területen is kipróbálni magam.
Jakab Réka, Tanács Hajnalka, Vincze Dalma: Elsősorban tapasztalatszerzés. Akkor tanultuk a matematikai statisztikát Pepével és kedvünk volt részt venni egy igazi piackutatásban.
Kérlek, röviden ismertessétek a kutatási témátokat!
Mindenki: A televíziózás ma és a SAMSUNG SMART TV-k. A téma körülírja a magyar lakosok televíziózási szokásait, valamint a SMART TV-vel kapcsolatos attitűdjüket. A versenyben egy kvalitatív kutatás során felmerülő jelenségeket vizsgáltunk, a második körben ugyanezt kvantitatív módon. A számadatok és következtetések mellett megfogalmaztunk lehetséges terméküzeneteket az egyes célpiaci szegmenseknek a jövőre vonatkozóan. Úgy lehet a feladatunkat leginkább összefoglalni, hogy kitaláljunk valami eredeti koncepciót a Samsung számára, amivel növelni tudják a Smart TV-k ismertségét és keresletet generálni rájuk. Szóval valami olyan üzenetre volt szükség, ami ráveszi a fogyasztókat, hogy Samsung Smart TV-re cseréljék a régebbi készülékeiket. A kutatásunk során ennek a célnak a függvényében vizsgáltuk a televíziózási szokásokat, a fogyasztók fizetési hajlandóságát, vásárlási szempontokat, stb.
A tanári kartól milyen segítséget kaptatok?
Nita, Zoli, Attila: Hetesi Tanárnő készített fel minket. Leginkább az elődöntőnél tudott segíteni, mivel a kvalitatív kutatás közelebb áll hozzá. Kvantitatív részben pedig a Generation C csapat tanárához, Kazár Klárihoz fordultunk kétszer segítségért, illetve nem szabad kihagyni Révész Balázst sem, aki interjúalanyunk volt a kvalitatív kutatásnál.
Maja, Toma, Norbi: Dr. Kovács Péter „Pepe” volt a felkészítő tanárunk, hasznos tanácsokat kaptunk tőle mind a két forduló alatt, de inkább törekedtünk az önállóságra, hiszen ez egy diákverseny volt. Találkoztunk pár alkalommal Pepével, amikor előadtuk neki az elképzeléseinket, ő pedig tett egy-két javaslatot, kiegészítést, amiről úgy gondolta, érdemes még odafigyelnünk. Valamint a kvantitatív kutatást megelőzően a módszertani alapokban magyarázta el, hogyan érdemes elindulnunk.
Hajni, Réka, Dalma: Kazár Klári volt a felkészítő tanárunk. Sokat zaklattuk e-mailben és személyesen egyaránt, és mindig nagyon segítőkész volt.
3. helyezett: Nullhipotézis – Keszeg Maja, Zuba Tamás, Tóth Norbert a képen Erős M. Attilával /Samsung/ – felkészítő tanáruk Dr. Kovács Péter tanszékvezető egyetemi docens (SZTE GTK, SZTE ÁJTK)
Mi volt a nyerő stratégia?
Nita: Nehéz lenne megfogalmazni, ugyanis nagyon összetett volt. Egyrészt kell egy jó terv: nem csupán a piackutatást kell jól megtervezni, de azt is tudni kell, hogy a csapaton belül kinek mi az erőssége. Meg kell tervezni, ki melyik résszel fog mélyrehatóbban foglalkozni. Azt is tudni kell, hogy az egyes részekkel – a saját időbeosztásunknak megfelelően – mikor kell készen lenni ahhoz, hogy a végső, nagy munka is elkészüljön. Másrészt mindig vissza kell térni a verseny kiírásához, a brief-hez. Ezt nem lehet elégszer hangoztatni. Végig szem előtt kell tartani, hogy mit kér a megbízó és attól nem szabad eltérni. Azt az információt kell szolgáltatni, amire a megbízó kíváncsi. Harmadrészt csapatként együtt kell működni, minden apró információt meg kell osztani egymással, hogy a lehető legjobb és legteljesebb képet adjuk a megbízónak.
Zoli: Amennyire lehetett próbáltunk üzleti fejjel gondolkodni, azoknak az információknak az átadására fókuszálni, amit megbízóként és döntéshozóként mi is fontosnak tartanánk. Továbbá igyekeztünk mindent egy logikus, követhető strukturális keretbe foglalni és figyeltünk arra, hogy alá tudjuk támasztani az állításainkat. A jó stratégia persze kevés akkor, ha elcsúszik a végrehajtás, és ebben a csapat jól együtt tudott működni. Nagyon jó volt a csapat, kiegészítettük egymást, és bár mindhármunknak voltak erős elképzelései olykor, hogy milyen irányba kellene tovább haladnunk, meg tudtuk találni minden esetben a konszenzusos megoldást.
Attila: Mondanám, hogy jól beosztottuk az időt, de ez szerintem nagyon nem igaz. Szerintem a csapatban dől el minden. A csapat minden tagja úgy állt az egészhez, hogy meg kell nyernünk. Továbbá a csapatmunka. Adott volt, hogy ki miben jobb és szerencsére mindenki másban, így nem csak egy helyen tudtunk kiemelkedni. Szerintem emiatt tudtunk nyerni és rengeteget kommunikáltunk.
Maja, Toma, Norbi: A 3. hely abszolút győzelem (többek között, hogy nem volt második helyezett :) ), hiszen dobogós helyezést elérni országos versenyen nagy elismerés számunkra, illetve jó érzés az ezután következő gratulációkat fogadni. A nyerő stratégia az volt, hogy kreatív dolgokat találtunk ki, próbáltunk igaz marketingesként gondolkodni és elszakadtunk a sémáktól. Tulajdonképpen mindent közösen csináltunk, nem osztottuk szét a részfeladatok, hanem összeültünk vagy épp Skype-on beszéltünk, és mindenki hozzátette a részét az adott feladathoz. Közösen találtuk ki, mi legyen a tartalom, milyen logika szerint épüljön fel az előadás, milyen legyen a design, stb. Szóval „több szem többet lát” alapon úgy gondoltuk, hogyha valami mindhármunknak tetszik, akkor majd a zsűrit is „lehengereljük” vele. Emellett az is nagyon kellemes színfolt volt a versenyen, hogy sikerült a Budapesti Corvinus Egyetemet ennyire megszorongatni intézményi szinten, amelyre ritkán van példa sajnos, ha csak a helyezéseket nézzük.
Hajni, Réka, Dalma: Az első fordulóban a nyerő stratégia szerintünk az volt, hogy a prezentációnk egyszerű, lényegre törő volt, és nem tévesztettük szem elől a brief-ben megadott kérdéseket. A második fordulóban pedig véleményünk szerint az lett volna a nyerő stratégia, ha még több energiát fordítunk a kutatásra.
4. helyezett: Generation C – Vincze Dalma, Tanács Hajnalka, Jakab Réka – felkészítő tanáruk Kazár Klára egyetemi tanársegéd (SZTE GTK)
Mi az a tanulság, amit a versenyből magatokkal visztek?
Nita: Számomra két tanulság van: csapatmunka és tudás. Annak ellenére, hogy eddig is szerettem csapatban dolgozni, ez volt az első olyan helyzet, ahol igazán ütköztek néha a gondolatok, az ötletek, a tények, és bizony néha nekünk is fejtörést okozott, hogy bizonyos helyzetekben hogyan is döntsünk, mi a legjobb döntés, mi a legjobb út. Ez sok kommunikációt igényelt és nagyon örülök, hogy ebben a csapatban dolgozhattam, ugyanis megtanultam még jobban látni más szemével – legyen az a megbízó, vagy a csapattársam. A tudás kapcsán két dolgot emelnék ki: nagyszerű érzés volt, hogy elő kellett szednünk a tudást, amit az egyetemen megtanultunk: legyen az piackutatás, SPSS elemzés, vagy bármi más. Másrészt még jobb érzés az, hogy a tudásunk gyarapodott és a kutatás végén kaptunk visszajelzést arra vonatkozóan, hogy amit csináltunk, az jó és értékes. Nagyon örülök, hogy ezek a karon tanulhatok. A kar oktatási színvonala valóban kiemelkedő, hiszen a 4 döntős csapatból 3 az SZTE GTK-t képviselte. Köszönjük oktatóinknak, hogy ilyen tudást és gondolkodásmódot adtak át nekünk az elmúlt 4-5 évben.
Zoli: Úgy gondolom, közelebb kerültem annak a megértéséhez, hogy mit vár el a megbízó egy ilyen kutatástól. Volt lehetőségem gyakorlatban megtapasztalni, hogy zajlik a kutatási folyamat, és látni, mennyi időt vesz igénybe, mennyit kell dolgozni vele. Csapatmunka terén is úgy gondolom, fejlődtünk. Talán az időt kicsit jobban is be lehetett volna osztani, de én úgy éreztem, hogy a döntőre ebben már jobbak voltunk.
Attila: Szakmai tudást és tapasztalatot egyaránt szereztem a verseny során.
Toma: A verseny által a gyakorlatban is megtapasztalhattuk azt, amit az órák keretében elsajátítottunk, így számtalan, a jövőben is hasznosítható, kompetenciát fejleszthettünk, elsajátíthattunk. A szakmai zsűritől az elődöntő és a döntő végén is kaptunk építőjellegű kritikákat, amiket a jövőben hasznosíthatunk.
Maja: A versenyeken szerzett tapasztalatok véleményem szerint többet adnak, mint néhány tárgy tananyaga. A legfontosabb tehát a gyakorlati tudás, hiszen egy igazi kutatást végeztünk, amelyre az iskolában elég korlátozott a lehetőség. A csapatban való együttműködés és prezentációs készségek fejlődése egyaránt érezhető.
Norbi: Az egyik tapasztalat mindenképp az, hogy az időmenedzselésünkön még kicsit javítani kell, volt néhány pánikrohamunk a határidők előtt egy-két nappal. Egyébként pedig számomra mindenképp hasznos volt egy csapatban saját ötletek és ütemterv alapján dolgozni a közös sikerért. Fel kellett ismerni, hogy ki miben jó, és mi az, amiben inkább érdemes a másik csapattársra hallgatni, összehangolni a dolgokat, szóval szerintem önismereti tréningnek sem volt utolsó. Ami pedig mindenképp pozitív élmény volt, az az, hogy mennyit fejlődtünk az elődöntős és a döntős prezi között csapatként. Összehangoltabbak, összeszokottabbak lettünk, és ez meg is látszott a munkán.
Hajni, Réka, Dalma: Sokat tanultunk az egyetemen arról, milyen egy piackutatás, de a verseny során beleláttunk abba, hogyan zajlik ez élesben, milyen az, amikor van egy konkrét megrendelő.
Jövőre ismétlés?
Nita: Akár még az is lehet, de ez még a jövő zenéje. Őszintén szólva, ha lehetne, indulnék ismét és akár halasztanék is egy félévet, annyira megtetszett ez a verseny – de a jelenlegi állás szerint akkora már lediplomázok a mesterszakon.
Zoli: Mivel már csak egy szemeszterem van hátra a mesterszakból, így részemről nem tartom valószínűnek, de sok sikert kívánok a jövőre indulóknak!
Attila: Halasztok egy szemesztert, úgyhogy még beleférne és szeretném is nagyon. Ez már csak attól függ, hogy mi lesz a téma jövőre, illetve a csapat.
Toma: Én nem vetem el a gondolatát, de nagyban függ a jövő évi kiírás témájától is! :)
Maja: Nagyon nagy élmény volt, de én lehetőséget adnék a következő évfolyamoknak :)
Norbi: Közgazdászosan fogalmazva: „az attól függ”. Még sok minden változhat a következő egy évben, de jelenleg a kedv mindenképpen adott hozzá. :)
Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok mindnyájatoknak!
Képek forrása: https://www.facebook.com/PiackutatasVerseny
Diplomaosztó ,Európai Unió ,SZTE ,Szegedi Tudományegyetem ,felsőoktatás ,infláció ,klaszter ,kommunikáció ,konvergencia ,közszféra ,liberalizáció ,marketing ,munkanélküliség ,regionális gazdaságfejlesztés ,regionális politika ,regionális versenyképesség ,szervezeti kultúra ,területfejlesztés ,versenyképesség ,versenyszabályozás ,