Valószínűleg számtalan olyan ember van, akinek még sosem tűnt el a kerékpárja és éppen ezért kevésbé veszi komolyan ezt a témát, de olyanok is akadnak szép számmal, akikkel ez már többször is előfordult. Ők sok esetben próbálkozhatnak nagyobb biztonságot nyújtó kerékpárlakattal, esetleg jeladó készüléket építhetnek kerékpárjukba, amely segítségével a tolvaj nyomába érhetnek és kihívhatják a rendőröket a helyszínre. Bár minderre feltehetően nem sok embernek van ideje, kedve és pénze.

A kerékpárlopás, mint megélhetési forrás

Azonban a fentiek nem szüntethetik meg a már meglévő problémát, csupán tünetileg kezelhetik, ugyanis ezen emberek számára a kerékpárlopás megélhetési forrást jelent és többnyire profi módon hajtják ezt végre. Aki tehát azt hiszi, hogy egy profi tolvajt az átlag kerékpárlakat feltartóztathat egy pillanatnál is tovább, azt sajnos ki kell, hogy ábrándítsam, ugyanis a rejtett kamerák felvételei pár másodperc alatt végrehajtott „akciókról” tanúskodnak. Ráadásul igen kis kockázattal végezhetik munkájukat, hiszen a lebukásra gyakorlatilag szinte semmi esély nincsen és ha nyakon is csípik őket akkor is csak kis értékre elkövetett bűncselekményről beszélhetünk, hiszen 500.000 Ft alatt – jelenlegi kormányunk 2012-es jogszabályozása lévén – nem büntethetőek. Mindezek tükrében tehát elég kockázatmentes számukra ezen tevékenységük, hiszen még ha töredékéért is értékesítik a bicikliket, akkor is rendkívül sok a hasznuk rajta. Például, ha egy 200.000 Ft értékű kerékpárt eladnak 40.000 Ft-ért – e alacsony társadalmi réteget képező, rossz neveltetésű emberek-, akkor már is hallatlan haszon birtokába jutnak. Ténykedésüknek jóformán egyedül, a felvevő piac kapacitása szabhat határokat.

http://www.youtube.com/watch?v=-qKJOVmlg-E

A videón 3:16-nál két profi kerékpártolvaj látható akció közben,akik rendkívül rafináltan és hatékonyan végzik “munkájukat”.

A kerékpárlopás gazdasági modellje

1968-ban Gary Becker chicago-i közgazdász kijelentette, hogy a bűnözés mechanizmusát pontosan lehet modellezni hagyományos közgazdasági elméletekkel. A bűnözők ugyanis racionális piaci szereplők, akik elemzik a bűncselekményeik költség-megtérülés arányát, hogy vajon meghaladja-e a bűncselekményből várható profit a lebukás súlyozott esélyét. Ez pedig hatványozottan igaz az olyan gazdasági haszonra törekedő bűnözésre, mint a lopás, ahol hasonlóan modellezhető egy kockázat-megtérülés görbe mentén, mint bármely más pénzügyi döntés. Azok a bűncselekmények, amelyek magasabb haszonnal kecsegtetnek, mint a lebukás súlyozott esélye, a bűnöző számára konkrét értékmutatót produkálnak. A tolvajok ugyanis “ingyen ebédet” keresnek, vagyis olyan helyzeteket, amelyben kevés kockázattal tudnak bevételre szert tenni. A kormányzatnak erre azzal kellene felelnie, hogy megemeli a büntetési tételeket, hogy a piaci egyensúly felboruljon, és kialakuljon egy “optimális” bűnözési arány.

Az ellopott kerékpárok értékesítése

Ezeket megpróbálhatják az utcán értékesíteni járókelőknek is, de ez igen ritka, a jellemző az, hogy erre szakosodott orrgazdáknak adják el, akik ezen kétkerekűket jelentős haszonnal adják tovább, elsősorban más városok piacain, hiszen túlságosan is idő és energia igényes folyamat az eltulajdonított járművek átalakítása és az alvázszámok lereszelése – főleg, hogy állítólag ha lereszelik is meg lehet különleges vizsgálat által állapítani ezen számokat. De vajon ki vesz meg ennyi kerékpárt? Hogyan van ekkora igény rájuk? – merül fel a jogos kérdés.

Legkézenfekvőbb válaszunk ezen kérdésre összefüggésben van az autólopások csökkenésével, miszerint az egyre növekvő üzemanyagárak miatt egyre több ember választ pénztakarékosabb közlekedési módokat, így egyre nagyobb a kereslet a kerékpárok, esetenként a lopott biciklikre, amelyeket jóval kedvezőbb áron szerezhet be a vevő az orrgazdától, mintha pl. egy patinás kerékpárboltban szerezné azt be. Persze a vevők valószínűleg nem sokat tudnak a járművek kétes eredetéről.

A kép forrása: http://ezermester.hu/cikk-6540/Kerekpartolvajok_ellen

Kucsik László