Előzménye az amerikai jelzáloghitel-válság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi krízis, amely más országokban is éreztette a hatását. A bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Nagy ingatlanirodák mentek csődbe, majd magukkal rántották a nekik hitelező bankokat is.

A nemzetközi pénzügyi válság 2008 októberében hazánkat is elérte. Magyarország az új EU-tagállamok gazdasági mutatóit vizsgálva három rekordot is tart, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért vált ennyire súlyossá a krízis hazánkban: Magyarország építette fel a legnagyobb külső adósságot a GDP arányában, vagyis az arányokat tekintve hazánk tartozik a legtöbbel a külföldnek. Országunk összesített gazdasági növekedése volt a legalacsonyabb a válság előtti években (2002-2008), vagyis az eladósodást nem kísérte a növekedés gyors tempója. Hazánk fizetőeszköze mutatta a legkisebb reál, tehát inflációval korrigált felértékelődést az euróhoz mérten (2004-2011 közötti időszakot vizsgálva), vagyis a reálfelértékelődés hazánkban csökkentette legkisebb mértékben a külső eladósodásból fakadó terheket + Magyarország volt az az ország, amely minden oldalon eladósodott, vagyis az állam, a kereskedelmi bankok, a háztartások és az önkormányzatok is hatalmas adósságot halmozott fel.

A 2008-as hitelválság megváltoztatta a pénzügyi ágazatot, valamint a világgazdaság képét is. Előbbinek hatása van minden ágazatra, ezért is lett az említett válságból recesszió.

Mára azonban úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság kikerült a 2012-es recesszióból és 2013-ban 1,1 %-os növekedést produkált a nettó exportnak, a kormányzati beruházásnak és a fogyasztásnak köszönhetően. Azonban a még mindig magas államadósság, a bizonytalan környezet, a nagy finanszírozási igény és a külföldi finanszírozásra való széleskörű támaszkodás még mindig jelentős kockázatot jelent. Az IMF által jóváhagyott jelentésből kiderül, hogy 2014-ben 2, az ezt követő két évben pedig egyaránt 1,7 %-os növekedéssel számolnak.

Varga Ildikó