Vajmi kevés lehetőség nyílik úgy igazán megismerni oktatóinkat, akik hétről-hétre kiállnak a katedrára, hogy átadják tudásuk egy részét a diákseregeknek. Éppen ezért indítottuk útjára e rovatot, melyben 10, nem éppen a gazdaságtanhoz kapcsolódó kérdést teszünk fel valamelyik oktatónknak! Továbbá válaszadóinkat arra is megkérjük, hogy nevezzék meg, ki legyen a következő és tegyenek is fel neki egy kérdést. Az előző részben Dr. Kiss Gábor Dávid Tanár urat kerestük meg kérdéseinkkel, aki Farkas Gergelyt jelölte meg, így a továbbiakban most az ő válaszait olvashatjátok!

Mindig a gazdaságtudományok álltak Önhöz legközelebb vagy elgondolkodott másik szakmán is?

Tulajdonképpen más szakmám van. A pszichológia szak elvégzése után felvételiztem a doktori iskolába, ahol gyorsan be tudtam kapcsolódni az Üzleti Tudományok Intézetének munkájába. Onnan pályáztam tanársegédi pozícióra, ahonnan a doktori fokozat megszerzése után fogok tudni feljebb lépni. Én is még csak a gazdaságtudományok küszöbénél állok, ahogy a hallgatók. A doktori fokozat megszerzéséig csak műkedvelő vagyok, aki a kari oktatást saját szaktudásával színesíti. A tanári pályában a változatossága tetszik leginkább.

Miért döntött végül a közgazdaságtan mellett?

Ahogy mondani szokták: fiatal voltam, kellett a pénz. Komolyra fordítva a szót, a pszichológiai tanulmányaim alatt is jobban érdekelt a mentális betegségeknél a „normális” emberek mérése. Nem hiszek abban, hogy a személyiség tökéletesen megragadható számokkal, de hiszek abban, hogy a számok segítenek abban, hogy az emberek közötti, illetve a személyiség és a környezete közötti különbségeket felismerve tervezetten tudjuk javítani az életünket. Nagyban megkönnyítette a beilleszkedésemet a közgazdaságtan területén, hogy a statisztika nem volt idegen számomra. Az engem interjú alanynak ajánló Gáborral már az egyetemi évek alatt együtt kutattunk. Az azóta eltelt évek kutatásaiban mindig hasznosítani tudtam a saját szaktudásomat, miközben a közgazdaságtan egy jóval eredmény centrikusabb keretet adott, mint amivel előtte találkoztam.

Mennyire izgult az első, egyetemi hallgatóknak tartott órája előtt? Hogy sikerült?

Nem izgultam különösebben, mert pszichológia tanári diplomával is rendelkezem. A képzés része volt a tanítási gyakorlat. Attól csak a korosztály különbözött kissé. Már a doktori képzés során bekapcsolódtam a tanításba. A kurzusok változatossága fokozatosan növekedett. A gazdaságpszichológia és a tréningek mellett új kurzusok kialakításában is részt vettem, mint a prezentációs gyakorlatok és az esettanulmány megoldás.

Hogyan néz ki egy átlagos napja?

Nincs átlagos nap. A tréningek kitöltik az egész napot, a többi órámat igyekszem csoportosítani. Ezen túl számtalan megbeszélés, egyeztetés jön közbe, a hét elején több e-mailre kell válaszolni. A maradék időben jut idő a kutatásra, de az akut problémák, feladatok megoldása után ez csak körülbelül egy nap hetente. Ha szükséges, akkor éjszaka és hétvégén is áldozatot kell hozni. Ez az ára a kötetlen munkaidőnek.

Mivel tölti legszívesebben szabadidejét, milyen hobbijai vannak?

Ami szabadidőm marad, azt mostanában leginkább a párommal töltöm. A hobbik száma a fokozatszerzés közeledtével monoton módon tart nullához. Szeretem a kerékpározást. A Balaton-felvidéket többször is bejártam kerékpárral, de Mórahalomról inkább busszal járok dolgozni. Ezen kívül figyelemmel követek néhány TV sorozatot, de a most futó Trónok Harca csak egy órát jelent hetente. Erre is a buszon utazás közben jut idő. Ezen kívül van körülbelül 100 legális számítógépes játékom, de a virtuális valóságok helyett most inkább az ÉLET nevű játékra koncentrálok. Fantasztikus a grafikája, de az irányítása elég nehéz és az újrakezdés is elég problémás.

Melyik országba utazna el legszívesebben?

Kanadába, azon belül is főként Vancouverbe utaznék. A felmérések szerint a világ egyik legélhetőbb városa. Rengeteg a zöld terület és élénk kulturális élet jellemzi. Székesfehérváron születtem, ami alig dombosabb területen fekszik, mint Szeged, de a hegyekhez máig jobban vonzódom, mint egy trópusi tengerparthoz. Remélem valamilyen konferencia, vagy tanulmányút keretében lesz lehetőségem ellátogatni oda annak ellenére, hogy elég messze van.

Melyik az a könyv, amit nem tudott letenni?

A Ragasztás Kézikönyvét nagyon nehezen tettem le. Ezen kívül a szépirodalomból a nagy orosz regényírók, a XX. századból pedig Beckett, Bret Easton Ellis és Viktor Pelevin műveiből olvastam a legtöbbet. Ellistől A vonzás szabályait többször is elolvastam, és a belőle készült filmet is többször láttam. Most úgy hallottam, hogy TV sorozat készül belőle, de ezzel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Ellis írásai az egzisztencialista problémák mellett mindig egy korszellemet is megjelenítenek rengeteg pop kulturális utalással. Hogy ez egy mai sorozat formájában működjön, ahhoz az eredeti szerzőnek kellene újat, aktuálisat alkotnia, különben csak egy több erőszakos és erotikus jelenetet felvonultató Dawson és a haverok lesz belőle.

Melyik az a film, melyet legtöbbször látott?

Casablanca. Régi, fekete fehér film, de a színészi alakítások és a párbeszédek fantasztikusak. Van egy másik alkotás, ami kicsit nehezebben emészthető a maga 163 percével, de hasonlóan fontosnak tartok megemlíteni: Andrej Tarkovszkij Solaris című alkotása. A Stanislav Lem regényéből készült film jól megragadja azt a filozófiai problémát, amivel néhány éven belül szembesülünk a virtuális valóságok megjelenése kapcsán. Elfogadhatjuk-e a tökéletes illúzióját vágyaink megvalósulásának akkor, ha tudatában vagyunk, hogy csak egy mesterségesen körénk álmodott valóság részesei vagyunk? A film a filozófiai probléma ellenére nem hasonlítható a jóval ismertebb Mátrix-hoz, mert sem akciójelenetek, sem happy end nincs benne.

Milyen zenét szokott hallgatni?

Az alkalomtól függ. Ha közös szórakozásról van szó, akkor a „retró” pop-rock slágereket szeretem. Azt hiszem, ebből már látszik, hogy nem a legújabb generációhoz tartozom. Ha csak én hallom, akkor az újabb pop előadókat egyre nehezebben fogadom be. Inkább olyan magyar hip-hop-ot hallgatok, ami sok esetben nem jut el a Petőfi rádióig se (pl: 2Arc, Nomagróf). A régebbi együttesek közül az Alvin és a mókusok munkásságát kísérem figyelemmel, de koncertekre már sok éve nem járok. A legutóbbi számomra emlékezetes zenei produkció a Within Temptation holland származású szimfonikus metál zenekar fellépése volt a SZIN-en.

Tegyük fel, hogy lenne lehetőség az időutazásra: melyik korba látogatna el?

A XIX. második felében szeretnék Szentpétervárra kerülni, hogy megtapasztaljam a Tolsztoj és Dosztojevszkij által leírt Orosz Birodalom végnapjait. A bálok és az arisztokrácia dekadenciájának megtapasztalása mellett persze időt szakítanék arra is, hogy meglátogassam Ivan Pavlovot, akinek az ajtaján ez állt: Kopogjon, ne csengessen!

+1 Milyen hosszú út vezetett a katonák motivációjának vizsgálatától a családi vállalkozásokig?

A motiváció kutatások a már említett mérés iránti érdeklődésemből eredeztethetőek. A szerződéses katonák körében végzett kutatásokat a Szegedi Akadémiai Bizottság is jutalmazta. A szakdolgozatomat hasonló módszertannal egészségügyi szakdolgozók vizsgálatából írtam. A doktori iskolába kerülve már a stressz hatásai álltak az érdeklődésem középpontjában. A családi vállalkozások témakörével másfél évvel később találkoztam, és számos oka volt annak, hogy az addigi témát hátrahagyva azóta a vállalkozók kutatásával foglalkozom. A családi vállalkozásokkal kapcsolatban rengeteg lehetőség van még a kutatásra. A legrégebbi kifejezetten ezzel foglalkozó tudományos folyóirat is csak 25 éves múltra tekint vissza, de az utóbbi 5 évben több új szaklap is megjelent. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a családi vállalkozásokat általában a többi vállalkozással összehasonlítva vizsgáljuk, illetve a regionális sajátságok miatt főként az mKKV-k körében vizsgálódunk. Jelenleg az innovációt támogató vezetés és a növekedés összefüggéseit kutatom.

Kérem, jelölje meg, hogy ki legyen a következő, s tegyen fel neki egy kérdést!

Kecse-Nagy Sándor: Milyen élményei vannak az idei Marketing Kirándulásról?

Csomós Elíz