1. A segélyezés aktuális kérdései

   Az elmúlt években komoly vita bontakozott arról, hogy mikor és milyen körülmények között lehet hatékony a segélyezés; a nemzetközi támogatások összegének növelésére van-e szükség, vagy épp ellenkezőleg: korlátozásra van szükség; mely országok részesülnek a legtöbb támogatásban: a leginkább rászoruló legkevésbé fejlett országok vagy a közepes jövedelmű országok. A Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése, valamint az Aid for Trade program elindítása afelé orientálja a donorközösséget, hogy még több támogatást juttassanak a fejlődő országokba. A workshopban zajló munka során kiemelt figyelem irányul a jelenlegi trendek és a segélyek hatékonysága feltételeinek elemzésére.

2. Szegénység és gyenge intézmények következtében kialakuló nemzetközi problémák

   A workshop fókusza azon nemzetközi (globális) problémák feldolgozására irányul, melyek kialakulása szoros összefüggésébe hozhatóak a fejlődő országokban lévő szegénységgel, gyenge intézményi háttérrel, és amelyek megoldása már nemzetközi összefogást igényel. Ilyen problémák között megemlíthető például a szomáliai kalózkodás, a nemzetközi terrorizmus, a járványok (HIV/AIDS) terjedése, környezeti problémák, migráció. A workshopban ezek okaival és (nemzeti és nemzetközi) következményeivel foglalkozunk részletesen, trendek és régiók elemzésével.

3. Feltörekvő gazdaságok sajátosságai és szerepük a világgazdaságban

   A feltörekvő országok a fejlődő országok olyan sajátos csoportját alkotják, melyek már-már a fejlett országok versenytársai. Kína, India, Brazília, Oroszország (BRIC) gazdasági térnyerése egyértelmű, de melléjük más országok is felzárkózhatnak: a kis tigrisek, vagy egyéb, ázsiai fejlődő országok. Az olajban gazdag országok is megemlíthetők ebben a körben. A workshopban zajló munka során a feltörekvő országok sajátosságait vizsgáljuk meg, kitérve fejlődésük jellemzőire, adaptálhatóságára, valamint a fejlődésük hátulütőire is.

4. Gazdasági kormányzás és válságkezelés az Európai Unióban

   A 2007-2008-as pénzügyi válság az Európai Uniót „térdre kényszerítette”, és olyan strukturális problémák kerültek felszínre, melyek konjunktúra idején nem okoztak problémát. A válság, de különösen Görögország adósságproblémái és államcsődje közelsége miatt az Európai Unióban és az eurózónában újabb és újabb kísérletek történnek egyrészt a válság kezelésére, másrészt pedig olyan szabályok kidolgozására, melyek hasonló válságok kialakulásának elkerülését, illetve esetleges kezelését hatékonyabbá teszik. A workshopban így a fókusz az Európai Unió válságkezelésére irányul: az egyes országok milyen eszközöket vetettek be, az Európai Unió mint integráció milyen intézkedéseket tett meg, valamint milyen tervezett lépései vannak a gazdasági kormányzás hatékonyabbá tételére, és ezeknek milyen kritikáját lehet adni.

Főoldal — Program — A workshopok bemutatása — Jelentkezés — Kapcsolat