Három jeles alkalomhoz – az Egyetem Napjához, továbbá a Magyar Tudomány Ünnepéhez, illetve az egyetemi sajtó jubileumaihoz – kapcsolódott az SZTE Klebeslberg Könyvtár november 9-i sajtótájékoztatója, ahol három új digitális adatbázis elkészültét jelentették be. Mader Béla főigazgató valamennyi kollégájának megköszönte a közreműködést, s úgy fogalmazott: rendkívül büszke a megvalósított fejlesztésekre. Kokas Károly főigazgató-helyettes ismertette: nem vettek igénybe „külső segítséget”, a projektben csak és kizárólag a könyvtár munkatársaidolgoztak. A programozói feladatok végrehajtása Zawiasa Robert Henrik és kollégái érdeme, az egyes cikkekhez tartozó címleírások, metaadatok kezelése Balatoni Andreát és az általa vezetett feldolgozó csoportot dicséri, Nagy Gyula pedig a koordinálásban bizonyult pótolhatatlannak.

A digitalizálás természetesen nem most indult meg az egyetemi könyvtárban, s a program nem is fejeződött be. Kokas Károly felvázolta: több évvel ezelőtt kezdték meg a digitális adattárak (repozitóriumok) összeállítását: az úgynevezett Contenta szolgáltatás keretében először a szegedi egyetemen készült doktori disszertációkat fogták össze, majd a diplomamunkák egyre bővülő tárát tették hozzáférhetővé. – Ezek a repozitóriumok az internet függőleges szintjei, mély kútjai, melyekhez a világháló horizontális struktúráin nyithatunk kaput – fogalmazott.

Az elmúlt időszakban a bibilotéka szakemberei három új adattárat alakítottak ki, ezzel páratlan lehetőséget kínálnak az érdeklődőnek, illetve új távlatokat nyitnak a sajtó- és tudománytörténeti kutatásokban. Aprólékos munkával – speciális gépek segítségével – bővítették digitális archívumukat, s tevékenységük révén immár a valaha volt összes szegedi egyetemi folyóirat, tudományos acta és évkönyv elérhető elektronikusan is. Az SZTE Egyetemi Kiadványok új tudományos és szépirodami adatbázisában több mint 90 esztendő bő 170 ezer oldalon megjelent 11 ezer cikkét böngészgethetik, olvashatják végig a látogatók 46 millió keresőkifejezés segítségével. – Az SZTE Egyetemi Kiadványok elnevezésű első repozitórium kiválóan reprezentálja az universitson folytatott kutatások történetét – húzta alá a főigazgató-helyettes.

Digitalizálták emellett a Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődjeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványokat, hallgatói lapokat is, ennek keretében többek között virtuálisan hasonmásban és teljes szövegben is olvasgatható, lapozgatható már a hatvanéves Szegedi Egyetem című újság valamennyi száma. A folyamatosan bővülő adattár a felsőoktatási intézmény történetének eddig rejtett, alig elérhető forrásait 26 ezer oldalban teszi közzé. Kokas Károly szerint ez az anyag (SZTE UnivHistória) az egyetem-, illetve a kultúrtörténészek és az újságírók számára is értékes adalékokkal szolgál.

A harmadik átadott adatbázis (SZTE Miscellanae) pedig az előbbi két kategóriába nem tartozó, digitálisan elérhető folyóiratok és periodikák „mindenes” vagy vegyes kincsestára. – A külvilág számára néhány év múlva feltehetően ez lesz a legizgalmasabb – vélekedett a főigazagtó-helyettes. Összesen egyébként több mint 200 ezer oldalt tett most elektronikusan elérhetévő az SZTE Klebelsberg Könyvtár, ám ez a szám Kokas Károly becslése szerint négy-öt esztendőn belül akár 2-3 millió oldalra is emelkedhet.

A digitális adatbázisokban külön-külön is lehet keresni – akár szavakra –, illetve azok virtuálisan egyesíthetőek, s közös keresőszolgáltatás is kapcsolódik hozzájuk. – Az egyes repozitóriumokban rejlő speciális lehetőségek kiaknázása miatt tartottuk fontosnak, hogy különféleképpen építsünk fel több adatbázist, ugyanakkor a felhasználóknak megadjuk a lehetőséget, hogy a virtuális térben összevonják azokat – magyarázta el a szakember. A repozitóriumok Contenta gyűjtőnév alatt találhatók meg az intézmény honlapján, illetve a http://contenta.bibl.u-szeged.hu címen. Hogyan lehet ezekben keresni? Közös keresőben, amelyet a http://opac2.bibl.u-szeged.hu/szteda/contenta címen találhatnak meg, vagy a könyvtár honlapjáról elindulva.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a feldolgozott anyag bizonyos része szerzői jogi megfontolásokból teljes egészében csak az egyetemi számítógépes hálózatból érhető el, ugyanakkor jogász szakemberek bevonásával a könyvtár azon dolgozik, hogy a hozzáférést minél szélesebb körben tegye lehetővé.

 SZTEinfo