A budapesti repülőtér gazdasági hatásvizsgálatát végezte az SZTE GTK

Budapest Liszt Ferenc International Airport

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának kutatócsoportja 2010 és 2011 fordulóján „A repterekhez kapcsolódó fejlesztési projektek helyi gazdaságfejlesztési hatásainak vizsgálata” címmel nagy volumenű kutatási megbízást hajtott végre.

Cikk nyomtatás

Link küldés

Megosztás

2011. október 21.

A Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a DEAK Kooperációs Kutatási Zárkörűen Működő Non-profit Részvénytársaság között létrejött kutatás-fejlesztési szerződés értelmében a BUD Airport gazdasági hatásvizsgálatát kellett tudományos keretek között elvégezni.

A feladat ellátásához szükséges kutatási tervet a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoportjának szakemberei készítették el, akiknek jelentős felhalmozott tapasztalatuk van gazdaságfejlesztési és gazdasági hatásvizsgálat témakörökben. A kutatói team az elfogadott kutatási terv alapján került összeállításra, melyben 18 fő tevékenykedett: a kutatási munkát 8 minősített, legalább PhD-fokozattal rendelkező kutató és 5 PhD-hallgató végezte, ezen felül 5 graduális képzésben részt vevő tehetséges hallgató is bevonásra került részfeladatok ellátására.

Név	Tudományos fokozat	Intézmény	Beosztás
Dr. Bajmócy Zoltán	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Dusek Tamás	PhD	SZE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Imreh Szabolcs	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Kovács Péter	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Lukovics Miklós	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Majó Zoltán	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Dr. Málovics György	PhD	SZTE Gazdaságtudományi Kar	docens
Prof. Dr. Lengyel Imre	MTA doktora	SZTE Gazdaságtudományi Kar	egyetemi tanár
Nagy Benedek	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	tanársegéd
Schulz Gábor	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	PhD-hallgató
Horváth Sarolta	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	PhD-hallgató
Rittgasszer Imola	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	PhD-hallgató
Vas Zsófia	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	PhD-hallgató
Oláh András Gábor	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	hallgató
Savanya Péter	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	hallgató
Kazár Klára	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	hallgató
Székelyhidi Katalin	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	hallgató
Tulkán Tímea	-	SZTE Gazdaságtudományi Kar	hallgató

Az 594 oldalas kutatási zárójelentés (melyhez közel 1000 oldalnyi melléklet tartozik) a regionális tudományi (regional science) szemléletmódot követ, komplex egészként kezelendő, azonban egyes fejezetei a fenti kutatási célrendszer különböző fókuszait képezik le, így önállóan is értelmezhetők a regionális tudományok kapcsolódó tudományterületei és vizsgálódási alterületei (elméleti közgazdaságtan, regionális- és városgazdaságtan, környezetgazdaságtan, térgazdaságtan, új gazdaságföldrajz, helyi gazdaságfejlesztés, ingatlangazdaságtan, regionális versenyképesség, multiplikátor-analízis, gazdasági hatásvizsgálat, regionális elemzések, statisztika-tudomány, ökológiai közgazdaságtan, szervezetelmélet) mentén.

Az elkészült kutatási jelentés fejezetei az alábbi területeken jelentenek újszerű tudományos eredményeket:

A repülőterek gazdaságfejlesztési hatásait egy új, eddig nem alkalmazott elméleti keretrendszerbe foglalva vizsgáltuk. A hagyományos elméleti modellekkel szakítva a repülőtereket a fejlesztések középpontjába helyeztük, ahol nemcsak szereplői a modelleknek, hanem aktívan alakítják a gazdasági folyamatokat. Ezen új keretfeltételeknek köszönhetően eddig nem alkalmazott komplex megközelítésben a közvetlen, közvetett, indukált és katalitikus folyamatokat összevetettük a térbeliség, és az elérhetőség kérdéskörével. Fontos kiemelni, hogy egy komplex folyamatról van szó, ahol mind az érdekeltek (vállalatok, repülőterek, szolgáltatás igénybevevői), mind az érintettek (lakosság, környezet) szempontjait figyelembe vettük. A kutatás során a korábbi tanulmányok ismeretanyagát, és a köztük fennálló összefüggéseket felhasználva önálló érdemi és egységes elméleti modellt és fogalmi keretet alkottunk a repülőterek gazdaságfejlesztési hatásait illetően. A légiközlekedés használatából származó vállalati előnyök statisztikai mérőszámokban azonosított gazdaságfejlesztési hatásait a gazdasági bázismodellbe ültetve sikerült a regionális gazdaságfejlesztés egyik fontos impulzusaiként is azonosítani a repülőterek gazdasági hatásait, ezáltal sikerült csökkenteni a repülőterek valós gazdaságfejlesztési hatásairól alkotott tudományos/műszaki bizonytalanságot.
A reptéri zsúfoltság kezelésének egy korábban még nem alkalmazott módszerét, a zsúfoltsági árazást mutatja be a fejezet. A hagyományostól eltérő kezelési módszer bevezetéséhez szükséges információszükséglet felmérésével és társadalmi hatásainak vizsgálatával a tanulmány egy olyan, eddig még nem alkalmazott technikai eszközt ad a repülőterek kezébe, mely a zsúfoltságból és a repülők késedelmes le- és felszállásából származó bizonytalanságot csökkentheti. A zsúfoltsági árazás bevezetése piaci alapokra helyezi az eddig adminisztratív módon elosztott szűkös erőforrásként rendelkezésre álló résidők felhasználását.

A meglevő ismeretanyag bővítését szolgálja a repülőterek hatásának KKV-szektorra gyakorolt hatásának vizsgálata, ugyanis ezt a fajta kapcsolatot direktben ezelőtt senki nem vizsgálta. A tanulmány egyik tudományos újdonsága az, hogy szintetizálta a repterek KKV-kra gyakorolt hatását. A másik tudományos újszerűség annak megállapítása és érvekkel történő alátámasztása, hogy a repülőterek még szigorúan értelmezett vállalkozásfejlesztési hatással bírnak a KKV-kra, sőt – igaz, hogy ez esetek egy jelentős részében spontán módon – direkt üzletfejlesztési szolgáltatásokat is nyújtanak a környező vállalkozásoknak, ezáltal csökkentve a tudományos/műszaki bizonytalanságot.
A fejlesztési projektek CSR bázisú megközelítése a repterek szemszögéből szintén több szempontból hozzájárult a meglevő ismeretek bővítéséhez, hiszen a helyi gazdaságfejlesztés érintett-központú megközelítése önmagában is új megközelítés. Ily módon a helyi gazdaságfejlesztés határai nem a közfinanszírozás / magánfinanszírozás, avagy kormányzat / magánszféra dimenziók mentén húzhatók meg. Amennyiben egy fejlesztés projekt (legyen az tisztán magánszektorhoz kötődő) jelentős érintetti kört befolyásol, úgy helyi közügyként értelmezhető. Ez a megközelítés a téma szakirodalmában fogalmi és módszertani újításnak tekinthető. A fenti koncepcionális újításból vezettük le a fejezet további részeit, amelyek ennél fogva szintén újdonságnak tekinthetők, hiszen még az esetlegesen meglevő korábbi ismeretek is új alkalmazási területen nyertek hasznosítást. Tanulmányunk megírása előtt nem állt rendelkezésre vállalati és gazdaságpolitikai szakemberek számára közvetlenül használható ismeretanyag sem a felelős/fenntartható érintett-menedzsment mélységi elemzéséről, sem pedig a repülőterek fejlesztésével kapcsolatos fenntarthatósági szempontokról és döntéstámogató rendszerekről. Legjobb tudomásunk szerint korábban nem történt összevetés arra vonatkozólag, hogy mit mond a CSR / érintett-elmélet, illetve a helyi gazdaságfejlesztés szakirodalma a társadalmilag felelősnek tekinthető fejlesztési projektekről.
Új járatok/utasok helyi gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata során a a meglevő ismeretanyag szignifikáns bővülése történt meg azáltal, hogy arra a kérdésre fókuszálva kereste a választ, hogy hogyan érvényesül és hogyan mutatható ki az új utasok, járatok megjelenésének foglalkoztatottság alakulására és a helyi gazdaságra gyakorolt hatása. Ezen kérdéskörrel foglalkozó magyar szakirodalom nem fellelhető, és a nemzetközi szakirodalom is leginkább empirikus példák ismertetésén keresztül igyekszik az új utasokra és járatokra visszavezethető sajátosságok kimutatására. A kutatási részfeladat újszerűsége egyértelműen abban nyilvánul meg, hogy kutatásunkban feltártuk: a repülőterek által generált munkahelyteremtés az új utasok/új járatok kapcsán is számszerűsíthető. Hatásvizsgálataink alapján ez nem csak lehetséges, de közgazdasági szempontból elkülönülten szükséges is. Ennek számszerűsítése is részben eltérő logikát követel meg, szemben a repülőterek általános munkahelyteremtési hatásának vizsgálatával. A kutatási rész során alkalmazott kisebb rutin jellegű kapcsolódó tevékenységek a kutatási projekt szerves részét alkotják, továbbá a kutatási projekt előmozdítását közvetlenül szolgálják, így a Frascati kézikönyv 2.4.2. pontja értelmében szintén K+F-be sorolhatóak.
Tapasztalati alapon sejthető, hogy a repülőterek valamilyen hatással vannak a környezetükben lévő ingatlanok árára. Azonban ennek a hatásnak a jellege már távolról sem állapítható meg ilyen könnyen. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy feltérképezzük a nemzetközi szakirdalom alapján azokat a módszereket, melyek révén már vizsgálták a repülőtér környező ingatlanpiacra gyakorolt hatását. Ennek során sikerült feltárni olyan módszereket, melyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az eltérő paraméterekkel rendelkező lakó, kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében az egyes, a piaci árat befolyásoló tényezők milyen hatással bírnak. Ezt követően kidolgozásra került egy ebben a formában máshol fel nem lelhető komplex indikátorkészlet, mely a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott ingatlan értékelési módszertant veszi alapul. Ezen indikátorkészlet alkalmas arra, hogy megszüntesse az ingatlanárak és a repülőtér közötti összefüggésben rejlő bizonytalanságokat, és matematikai alapon értékelhetővé tegye ezt a komplex jelenséget.
A repterek gazdasági hatásvizsgálatára készült nemzetközi szakirodalom áttekintésének és a legjobb nemzetközi benchmark példák áttanulmányozásának két kiemelt, egymásra épülő célja volt. Az első cél az volt, hogy beazonosítsuk azon módszereket és eljárásokat, amelyek elméletileg alkalmasak a repülőterek gazdasági hatásvizsgálatára. A módszerek és eljárások átgondolásán túlmenően azok szintetizálása is megtörtént annak érdekében, hogy a kutatási projekt előmozdítását közvetlenül szolgálja, valamint hogy adaptáljuk a témakörben meglevő ismereteket. A jelen kutatási rész második célként azt tűzte ki, hogy az empirikus vizsgálat megfelelő megalapozásaként funkcionáljon, vagyis javaslatokat tegyen a repterek gazdasági hatásainak empirikus vizsgálatához legcélravezetőbben felhasználható módszerekről. A második célt tekinthetjük úgy is, mint az empíriához felhasználható módszerek tudományos szelekcióját annak érdekében, hogy megszüntessük az elemzés levonható következményeinek bizonytalanságát. A kutatási rész során alkalmazott kisebb rutin jellegű kapcsolódó tevékenységek a kutatási projekt szerves részét alkotják, továbbá a kutatási projekt előmozdítását közvetlenül szolgálják, így a Frascati kézikönyv 2.4.2. pontja értelmében szintén K+F-be sorolhatóak.
Ebben a fejezetben az európai légiközlekedés időterét vizsgáltuk. Már önmagában az is új megközelítés, hogy létrehoztuk a teljes időtávolságmátrixot az európai repülőterek között, mivel a menetrendi adatokból csak az egymással közvetlen összeköttetésben álló repülőterek közötti időtávolságok határozhatók meg. Ezekből az összeköttetésekből kiindulva egy máshol nem alkalmazott, saját algoritmussal pótoltuk ki a mátrix hiányzó elemeit. Ezt követően több nem triviális problémát kellett megoldani az elemzés során: az egymáshoz közel lévő repülőterek közötti távolságok kezelése, egymáshoz közeli repülőterek csoportos kezelése, a Föld görbületének kezelése a földrajzi koordináták és időbeli koordináták összehasonlítása során. Utóbbi összehasonlításnál használtuk a többdimenziós skálázást, ami elterjedt elemzési módszer, valamint a kétdimenziós regressziót, ami alig ismert módszer és még soha nem alkalmazták a légi közlekedés vizsgálatakor, és meggyőzően mutatja be a földrajzi tér és időtér különbségeit, ezáltal a kutatás jelentősen csökkentette a földrajzi tér és az időtér megítélésére vonatkozó tudományos/műszaki bizonytalanságot.
A versenyképességi elemzés során egy újszerű megközelítést alkalmaztunk, mely zárt logikai rendszerre épülő elemzési módszere miatt lép túl az eddigi elemzési módszereken. A regionális versenyképesség közismert Piramis-modelljét, mint meglevő ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használtuk fel azáltal, hogy egy reptér térségének versenyképességét számszerűsítettük segítségével. A kutatási rész során alkalmazott kisebb rutin jellegű kapcsolódó tevékenységek a kutatási projekt szerves részét alkotják, továbbá a kutatási projekt előmozdítását közvetlenül szolgálják, így a Frascati kézikönyv 2.4.2. pontja értelmében szintén K+F-be sorolhatóak.
A Ferihegyi repülőtér gazdasági hatásának vizsgálatakor nagyban támaszkodtunk jelen kutatás megelőző eredményeire: áttekintettük a repülőterek vizsgálata során alkalmazott módszereket, összehasonlítottuk a használt terminológiákat. Mindezt azért, hogy a saját módszerrel elvégzett hatásvizsgálat más módszerekkel történő összehasonlíthatóságát, amennyire csak lehet, biztosítsuk. Az alkalmazott módszert úgy írtuk le, hogy bárki bármikor megismételhesse egy másik repülőtérre vagy másik időpontra vonatkozóan a vizsgálatot. A kiszámolt eredmények mindig jól nyomon követhető módon keletkeztek, ami értelmezésük miatt is fontos. Egyértelmű újdonság, a meglevő ismereteket jelentősen bővíti, hogy a repülőtér direkt hatását (a foglalkoztatottak száma mellett) a piaci áras GDP-ben határoztuk meg, szemben az elterjedt gyakorlattal, ami a nehezen viszonyítható, de könnyen számítható outputot vagy árbevételt adja meg. Ez a számítás abból a szempontból is újszerű, hogy egymással szomszédos, jól behatárolt földrajzi területen belül tevékenykedő, de különféle típusú vállalkozások és hivatalok csoportjára ad GDP becslést.

A repülőtér jelenlétének helyi ingatlanpiacra (lakó és üzleti ingatlan) gyakorolt hatásának vizsgálatakor a megalapozó tanulmányok eredményeire támaszkodó logikát, ugyanakkor hasonló elemzések során nem alkalmazott módszereket alkalmaztunk. Felállítottunk egy 1200 eladásra kínált lakóingatlanból álló adatbázist a reptér közeli fővárosi kerületekből, Ecser, Üllő, Vecsés településekről. Az ingatlanok négyzetméter árát, illetve eladási árát vizsgáltuk meg többváltozós statisztikai eszközökkel: korrelációelemzés, regressziós modellek, variancianalízis és Post Hoc teszt alkalmazásával. A választott módszerek újszerű megközelítése többek között abban rejlik, hogy vizsgálatainkban a négyzetméter árat is szerepeltettük, illetve többdimenziós modellek használatakor figyelembevettük a multikollinearitást is, továbbá újításként varianciaanalízist és Post Hoc tesztet is alkalmaztunk. Jelen elemzés elvégzése jelentősen csökkentette mind a lakóingatlanok, mind az üzleti ingatlanok árának alakulásában a zajszint szerepére vonatkozó bizonytalanságot.

Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) elemzések elvégzése és így a mi vizsgálataink is alkalmasak arra, hogy a légi szállítás és más nemzetgazdasági ágak, tevékenységek között közvetlen, illetve megbúvó közvetett kapcsolatok is kimutasson. Ezáltal bizonytalannak hitt közvetett hatások is kimutathatóak matematikai modellek alkalmazásával, ami jelentősen csökkenti a kutatás előtt fennálló tudományos bizonytalanságot. Az ÁKM alapú vizsgálataink abban egyedülállóak, hogy kifejezetten a légi szállítás kapcsolatát vizsgáltuk meg más tevékenységekkel mind felhasználási, mind kibocsátási oldalról. Ez a megközelítés repülőterekkel, légi szállítással kapcsolatosan újszerű.