Madarász Aladár 1969-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elméleti és népgazdaság-tervezési szakán. Az egyetem elvégzése után az MTA Közgazdaságtudományi Intézetébe került. Foglalkozott a múlt századi gazdasági utópiákkal, Marx, Schumpeter és Keynes elméleteivel, majd fokozatosan a klasszikus és a merkantilista elmélet került érdeklődése előterébe. 1985 óta tanít közgazdasági elmélettörténetet az ELTE Bölcsészkarán, a Rajk László Szakkollégiumban, az ELTE politikai filozófia doktori kurzusán, a BKE elméleti szakirányán, a Láthatatlan Kollégiumban, a Central European University-n stb. 1997 szeptembere óta a BKE Közgazdasági Elméletek Története tanszékének docense. 1998-ban megkapta a Széchenyi Ösztöndíjat.

Madarász Aladár

A rendszerparadigma nyomában

Az előadás felvezetéseként azt a kérdést tette fel az előadó, hogy mi a rendszerparadigma és mivel foglalkozik. Kornai János 1999-es tanulmánya is ezt a kérdéskört boncolgatja. Az elmélettörténeti elemzések az idő folyamán lassan kikoptak a közgazdaságtanból, azonban a 2008-as válság után olyan felvetések születtek, hogy érdemes lenne visszahozni a gazdaság- és elmélettörténet oktatását és történet aspektusból szemlélni a mai közgazdasági elméletet.

A rendszerparadigma részletes ismertetése után szóba került Marx, Mises, Hayek, majd Polányi Károly és Schumpeter, hiszen a rendszerparadigma fontos építőkövévé vált Polányi gondolata az alternatív mechanizmusok koordinációjáról; Schumpeter pedig hangsúlyozta, hogy a társadalommal foglalkozó különböző diszciplínáknak, elsősorban a közgazdaság-tudománynak, a szociológiának, a politológiának és a történettudománynak a szintézisére van szükség. Ezt követően Adam Smith munkássága került az előadás fókuszába. Végezetül Thomas Piketty nemrég megjelent könyvéről esett szó, amit 2014 közgazdasági bestseller-ének is neveznek.

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.