Gazdaságfejlesztési szempontból kiemelt fontosságú a vizsgált térségre vonatkozó alapos és pontos helyzetelemzés. A hazai területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlen, hogy az igen összetett területi folyamatokat a lehető legpontosabban meg tudjuk ismerni. Szinte már-már divatfogalommá vált térszervező erő a - lisszaboni stratégia folytán még jobban előtérbe kerülő - tudásalapú gazdaság, melyre támaszkodva igen sok esetben dolgoznak ki regionális gazdaságfejlesztési stratégiát. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy a térségek kiinduló helyzetét, adottságait figyelembe véve térségtípusonként igen eltérő fejlődési pályák valószínűsíthetőek, reálisan csak igen kevés kistérségben lehet tudásteremtő gazdasági fejlődésre számítani. A térség valós kiindulási helyzetét feltáró helyzetelemzés egyik lehetséges változata a térség versenyképességének elemzése.

 

Jelen tanulmány célja, hogy a 168 magyar kistérség versenyképességét zárt logikai rendszerben, matematikai-statisztikai módszerekkel leíró elemzésünk legfontosabb eredményeit bemutassa. Az elemzés megállapításaira támaszkodva körüljárjuk három kiemelt versenyképességi térségtípus lehetséges gazdaságfejlesztési stratégiáinak alapgondolatait. A lisszaboni folyamat tudásalapú gazdasággal kapcsolatban megfogalmazott stratégiai elképzelései miatt tanulmányunkban elsősorban a tudásteremtő és a tudásalkalmazó térségtípusokra koncentrálunk, azonban dél-alföldi relevanciája miatt a neofordista térségek sajátosságait is bemutatjuk.