Az ECOdemia Nyári Egyetem célja elsősorban Szeged, illetve a Dél-alföldi Régió vállalati vezetői számára történő értékteremtés. Az aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai és vállalati trendek bemutatása mellett kiemelt fontosságú a vállalati szereplők közötti interakció lehetőségének megteremtése, a meglévő tapasztalatok új ismeretekkel történő gazdagítása.
A Nyári Egyetem első rendezvénye július 2-án a gazdaságpolitika aktuális trendjeiről, lehetőségeiről szólt a szegedi GTK egyetemi tanára, Prof. Dr. Kovács Árpád előadásában.
A második alkalommal 2013. július 9-én, Dr. Lukovics Miklós és Tóth Róbert a Dél-alföldi Régió és Csongrád megye vállalkozásfejlesztési prioritásairól, valamint a célok érdekében mobilizálható források szerkezetéről tartottak előadást.
A harmadik ECOdemia esten a gépjármű ipar témája került előtérbe, ahol Pomázi Gyula, az Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. (AIPA) szakértő partnere, valamint a Provice Kft. ügyvezetője mutatkozott be a Beruházások, szereplők, potenciális együttműködések és igények a Dél-alföldi Régióban c. előadásával.
Az ECOdemia Nyári Egyetem záró előadásának vendége, Dr. Bodnár Viktória az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. A 2013. július 16-án tartott előadás fő témájaként a gazdasági válság vállalati tapasztalatai, az aktuális kérdések átfogó bemutatása kerültek előtérbe, a válság hatásai, a válságkezelő intézkedések, illetve az ezekkel kapcsolatos kontrolling eszközök hangsúlyozásával.
A válsággal, illetve annak hatásaival kapcsolatos tényeket az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. által, magyar vállalkozások körében végzett kutatási eredmények szemléltetésével mutatta be az előadó. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a vállalatok jelentős része visszaesésen van túl és bár a megtörténteknél kisebb mértékű, de további gazdasági csökkenésre számítanak a megvizsgált vállaltok vezetői. Az említett csökkenés legnagyobb mértékben az árbevétel, a kereslet és a jövedelmezés tekintetében történő visszaesésként figyelhető meg.
Az eredmények szerint likviditási szempontból sem javult a helyzet az elmúlt időszakhoz képest, azonban a likviditási válságot a vállalatok legnagyobb része tudja kezelni. Abban az esetben viszont, ha a kereslet a továbbiakban is csökken, a jövőben komoly problémákkal fognak szembesülni a vállalatok. Elhangzott, hogy természetét tekintve leginkább keresleti, kevésbé finanszírozási, legkevésbé bizalmi természetűnek érzékelik a válságot a felmérésben szereplő vállalatok vezetői.
A válságkezelést tekintve tipikus intézkedéscsomagokat nem lehet beazonosítani. A hasonló válságkezelési intézkedésekből jellemzően egyszerre többet használnak a megkérdezett vállalatvezetők. Bodnár Viktória szerint a likviditást javító intézkedésekben a KKV-k bizonyulnak a legjobbaknak.
Az előadás utolsó részében a kontrolling eszközök fontosságát emelte ki az ügyvezető: „A kontroll helyett az irányításnak kell átvennie a fő szerepet, melyben a tulajdonosok és a vezetők szemléleteiben végbemenő változások elengedhetetlenek.” Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a top-down tervezés, amely a stratégiai elvárásokat operatív szintre képezi le. A sikeresség érdekében elsődleges szempontú az is, hogy el kell szakadni a hagyományos kontrolling eszközöktől, illetve nagyon fontos, hogy a tervezés mellett folyamatos előrejelzések segítsék a vállalat munkáját.
Az ECOdemia rendezvénysorozat utolsó előadása pozitív gondolatsorral zárult: „Reményeink szerint mihamarabb túl leszünk a válságon, és a válságkezelés helyett gazdasági növekedés indulhat meg „–tette hozzá Vilmányi Márton.
Diplomaosztó ,Európai Unió ,SZTE ,Szegedi Tudományegyetem ,felsőoktatás ,infláció ,klaszter ,kommunikáció ,konvergencia ,közszféra ,liberalizáció ,marketing ,munkanélküliség ,regionális gazdaságfejlesztés ,regionális politika ,regionális versenyképesség ,szervezeti kultúra ,területfejlesztés ,versenyképesség ,versenyszabályozás ,