Az egyes régiók közötti fejlettségi különbségek, mint közgazdasági kategória, és annak statisztikai adatokkal való mérhetősége a szó szoros értelmében fontos "anyagi erővé" vált az Európai Unió területfejlesztési politikája következtében.

 

A bruttó hazai termék (GDP) kitüntetett helyet foglal el a területi mutatók között. Az egyes országok fejlettségének összehasonlítására már régen használják a GDP-t, a régiók fejlettségének összehasonlítására azonban csak az utóbbi években terjedt el. A gazdasági fejlettség mérése illetve összehasonlítása szempontjából azonban hangsúlyozandó, hogy a GDP nem kizárólagos mutatója a gazdasági fejlettségnek. Mindebből az is következik, hogy nem szabad fetisizálni, egyetlen üdvözítő mutatónak deklarálni a GDP megyei, illetve régióra vonatkozó értékét, hanem célszerű a területi elemzésekhez más statisztikai mutatószámokat is felhasználni. Általános tapasztalat, és a magyar adatok is ezt mutatják, hogy a régiók közötti különbségek nagysága a GDP felhasználásában lényegesen kisebbek, mint a termelésében. A magyarországi régiók sorrendje az infrastruktúra fejlettségét kifejező mutatók tekintetében is sok esetben a GDP szerinti sorrendtől eltérő képet mutat.