Az emberi erőforrás regionális jellemzői vizsgálatának fontossága a küszöbön álló EU csatlakozással egyre inkább felértékelődik, ugyanakkor a területi információkat is tartalmazó adatforrások száma meglehetősen véges. Az elemi adatok nyilvántartása, így többek között a területi ismérveket is tároló regiszterek Magyarországon fejletlenek, sem az adó, sem a társadalombiztosítási nyilvántartások nem használhatók fel a területi egyenlőtlenségek kimutatására.

 

A statisztikai felvételek terén jelentős előrelépést jelentett a Munkaerő-felmérés 1992. évi bevezetése, ugyanakkor kérdéses, hogy az EU által igényelt regionális mélység alkalmas-e hazai területi folyamatok bemutatására. A minta további bővítése, annak érdekében, hogy megyei adatok is legyenek, jelentős további pénzügyi forrást igényelne, és ennek egyenlőre nincs fedezete. A területi különbségek legsokoldalúbb mérési eszközei a közeljövőben elkészülő népszámlálási feldolgozások lesznek. A népszámlálás esetében azonban tudomásul kell venni, hogy segítségével a folyamatok időbeni alakulását csak igen korlátozottan lehet nyomon követni. A 10-12 éves időtáv egy-egy terület életében túl hosszú idő ahhoz, hogy a végbemenő változást jól jellemezze.