Magyarország európai uniós csatlakozása komoly lehetőségeket teremtett az ország felzárkóztatásához. Lemaradásunk a világ fejlettebb régióihoz képest különösen a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések területén számottevő még ma is. Már a csatlakozási folyamat időszakában megnyíltak az európai források, az ISPA program keretében számos jelentős projekt előkészítése és bonyolítása kezdődött el még 2000-ben, négy évvel a tényleges csatlakozást megelőzően. Érdekes és talán nem véletlen egybeesés, hogy az EU ugyancsak 2000-ben fogalmazta meg a növekedés és munkahelyteremtés lisszaboni stratégiáját, melynek környezetvédelmi célkitűzései, jelentős mértékben egybeesnek a hazai ISPA támogatással kezdődött környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési projektek célkitűzéseivel.

 

Tanulmányomban a "Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási programja" elnevezésű 1999-ben indított, uniós támogatással megvalósuló projekt tapasztalatai alapján kívánom megvizsgálni a hazai környezetvédelmi reformok alakulását a lisszaboni program célkitűzéseinek tükrében. A projektek előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatosan a projektek gazdáinak számos akadályt kell leküzdeniük a sikeres megvalósításig. Ezek az akadályok kísértetiesen hasonlítanak azokra a nehézségekre, melyeket a Közösség lisszaboni stratégiájának vizsgálatával megbízott szakértők, elemzők is több helyütt megemlítenek.