csoport_fgrszem

Szegeden találkoztak a hazai finnugrisztika képviselői – 35. Finnugor Szeminárium

Az SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke látta vendégül a hazai finnugrisztikai kutatóhelyek munkatársait és hallgatóit, június 2-3-án, a 35. Finnugor Szeminárium keretében. Az évente megrendezett konferencia 1989 óta létezik, csak a helyszínek cserélődnek évről évre kisebb-nagyobb rendszerességgel. Szeged utoljára 2017-ben adott otthont az eseménynek, összességében pedig immár a hatodik alkalommal.

A Finnugor Szeminárium azzal a szándékkal jött létre az 1980-as évek végén, hogy lehetőséget biztosítson a kötetlen formában történő információcserére, együttműködésre. Azóta természetesen az információáramlás nagyrészt más csatornákon valósul meg, nincs akkora jelentősége a személyes találkozásnak, mint régen – de a konferencia megmaradt egyfajta éves „találkozónak”. A találkozó hagyományosan minden év első vagy második hétvégéjére esik – a finnugrista szakemberek hozzászoktak, hogy szakmai körben kezdik az új évet. A COVID és a bizonytalan rezsihelyzet miatt viszont a szegedi szervezők úgy döntöttek, hogy ebben az évben a tavaszi vizsgaidőszakban lesz megtartva a konferencia – ráadásul 2020 januárja óta ez az első alkalom, hogy nem online, hanem jelenléti formában vehettek részt a szakma emberei az eseményen. Ennél fogva az érdeklődés is nagyobb volt, a kutatóhelyek szó szerint ki voltak éhezve a személyes találkozásra, amin a péntek esti vacsora csak részben enyhített – minden, nem csupán nyelvészeti kutatóhely képviseltette magát, számos nyugdíjas professzor is tiszteletét tette: a három finnugor tanszéken (SZTE, DE, ELTE) kívül az ELKH több intézetéből és kutatócsoportjából többen, a Pécsi Tudományegyetem, PPKE és a Néprajzi Múzeum munkatársai is eljöttek.


A két nap alatt változatos programok, előadások váltották egymást: a 2020. évi oroszországi népszámlálás finnugor vonatkozásai, a magyarországi finnugrisztikai oktatás közelmúltjának és jelenének elemzése mellett a társtudományok képviselői számoltak be kutatási területük legújabb eredményeiről: Riho Grünthal, a Helsinki Egyetem professzora online tartott előadást, amelyet követően a genetikai kutatások eredményeit mutatta be Török Tibor (SZTE) és egy másik kutatás kapcsán Németh Endre, valamint Türk Attila (PPKE) a régészeti kutatások állásáról számolt be. A második nap, vagyis a szombat délelőtt hagyományosan a megbeszélések, bejelentések ideje, a reggeli szakmai bizottsági munkák után a hallgatóság betekintést nyert a 2023. évi Humán OTDK finnugrisztikai vonatkozású munkáiba, majd az NKFIH által támogatott kutatási projektek mutatkoztak be, illetve számoltak be eredményeikről, végül könyvbemutatók következtek és aktuális kérdéseket, elsősorban az év hátralévő részének fontosabb eseményeit beszélték meg a résztvevők.


Jövőre a Pécsi Tudományegyetemen gyűlnek majd össze a finnugrisztika művelői – hogy megint júniusban vagy visszaáll majd a hagyományos januári időpont, az a következő hónapok során dől el.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_41

Kiss Attila az SZTE BTK Angol Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, több szervezet, köztük a Magyar Shakespeare Bizottság és a Magyar Anglisztikai Társaság (HUSSE) elnökségi tagja, utóbbinak egykori megválasztott elnöke, a hazai anglisztika megkerülhetetlen alakja. A grandiózus vállalkozás, a hétkötetes Az angol irodalom története sorozat második kötetének egyik szerkesztője tavaly, kiemelkedő életművének és szakmai sikereinek elismeréseként, Országh László-díjban részesült. Kiss Attila 2023 szeptemberében megvédte Kettős anatómia. Angol reneszánsz tragédiák a kora újkorban és ma című akadémiai doktori értekezését, 2024 áprilisában pedig hivatalosan is az MTA doktora lett.