A lisszaboni stratégia közvetlenül nem foglalkozik a környezet védelmével, célrendszerének középpontjába a versenyképességet helyezi. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: a globális versenyképesség egyáltalán összeegyeztethető-e a környezetvédelemmel?

 

A kérdés hangsúlyosan jelenik meg Magyarország esetében, amely az Európai Unió-nak 2004-ben csatlakozott, az EU-átlagnál jóval alacsonyabb gazdasági fejlettségű államai közé tartozik. Ezekben az országokban, ahol a gazdasági felzárkózás kényszere a környezeti szempontokat gyakran háttérbe szorítja, milyen megoldások lehetnek célravezetőek, melyek egyaránt szolgálják a gazdaság fejlődését és a környezet védelmét? Ezen megoldások közül - a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok általános környezeti állapotának bemutatása után - a megújuló erőforrásokban illetve az EU emisszió-kereskedelmében rejlő lehetőségeket vizsgáljuk meg Magyarország szempontjából.

 

A teljes cikk pdf formátumban