Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szervezésében, Szekszárdon rendezték meg idén a legfontosabb hazai geokémiai és kőzettani szakmai fórumot, amelyen a legújabb kutatási irányokat és eredményeket bemutató előadások mellett, terepi aktivitásokkal gazdagodhattak a résztvevők. A 2023. szeptember 21. és 23. közötti rendezvény lehetőséget biztosított a hazai intézmények képviselőinek, hogy produktív formában tárgyaljanak a jelenleg legfontosabb, tudományos és nemzetgazdaságot is érintő szakmai kérdésekről.
Mézeskalácsból készült geológus kalapács és a rendezvény bora is része volt a konferenciacsomagnak, amellyel a résztvevőket fogadták Szekszárdon. A Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szervezésében harmadszor, összességében 13. alkalommal találkoztak a hazai geokémiai és kőzettani tudományterületek képviselői.
Welcome! A vándorgyűlésen kialakult szakmai és emberi kapcsolatok új kutatásokat is generálhatnak. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A vándorgyűlés minden évben máshol, más intézmény szerevezésében valósul meg. Az SZTE – már megszokott módon - különlegeségekkel várta a konferencia résztvevőit. Már a helyszín kiválasztása is rendhagyó és szakmailag teljesen indokolt, hiszen a Szekszárdi-dombság bővelkedik geokémiai és kőzettani ritkaságokban.
A geológuskalapács mézeskalács formájában is előkerült és a terepen is használták a szakértők, Fotó FFI
–A konferencia célja, hogy lehetőséget adjon a hazai és külföldi kőzettanban és geokémiában tevékenykedő szakembereknek, fiatal kutatóknak és hallgatóknak, hogy kötetlen módon megismerkedjenek egymással és egymás munkáival, bemutassák és megvitassák új tudományos eredményeiket. A szakmai programok mellett nem titkolt célunk volt, hogy Szekszárd egyik legfőbb nevezetességét, a dombság válogatott borait is minél behatóbban és szakmai szempontokból is megismertessük – mondta el Dr. M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
M. Tóth Tivadar, a szervező tanszék vezetője köszöntötte a résztvevőket. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A rendezvény megvalósításában részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat, az MTA X. Földtudományok Osztálya Geokémiai és Kőzettani Tudományos Bizottsága, és legjelentősebb támogatóként maga az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete.
Mintegy száz szakértő vett részt a háromnapos rendezvényen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
–Intézetünk egyike annak a két hazai felsőoktatási intézménynek, ahol a földtudomány szakos hallgatók a legmagasabb szinten tanulhatnak a geokémiáról és a kőzettanról, ráadásul egyedülállók vagyunk e tudományterületek gyakorlati alkalmazásában is, amit korábbi hallgatóink segítségével a valós életben is be tudunk mutatni. Kiváló kapcsolatrendszerünk van a hazai intézményekkel és a legjelentősebb, földtudománnyal, illetve annak alkalmazásával foglalkozó cégekkel is, így innovatív és piacképes tudást adunk hallgatóinknak. A vándorgyűlés lehetőséget nyújt oktatóinknak és PhD-hallgatóinknak a szakmai bemutatkozásra, kapcsolatépítésre, ismereteik fejlesztésére – hangsúlyozta Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetője.
Pál-Molnár Elemér, az SZTE FFI intézetvezetője, a vándorgyűlés egyik ötletgazdája. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A 2023. szeptember 21–23. között lezajlott konferencia csütörtöki és szombati előadónapokból és pénteki terepbejárásból állt. Csütörtöki plenáris előadásán Sebe Krisztina a Mecsek szerkezetfejlődését mutatta be, ami egyben kiváló alapot biztosított a terepi programok minél átfogóbb megértéséhez. A szombati plenárison Újvári Gábor a hely szellemében, a lösz keletkezésével, geokémiai jellemzőivel ismertette meg az érdeklődőket.
Az előadások változatos, különleges és jelentős témákat dolgoztak fel:
- Aszteroida-becsapódáshoz köthető bizarr szerkezetű gyémántok
- Aranykutatás a Mecsekalja-zónában: új ércföldtani, geofizikai és geomikrobiológiai eredmények
- Hélium magyarországi földgázokban
- Dolomitos mésziszap dunai ártéri üledékekben a budapesti Római-parton
- Al-tartalmú cirkon vulkáni kőzetekben és petrogenetikai jelentősége
A földtudományok a terepen válnak szó szerint kézzelfoghatóvá. Fotó: SZTE FFI
A terepbejárás két választható programból állt:
1. Ó/falu - új/ötletek
Az Ófalu határában húzódó Goldgrund-völgy, az országban egyedülálló, felszínen tanulmányozható képlékeny nyírási zóna változatos kőzettípusait és szerkezeti elemeit Koroknai Balázs, M. Tóth Tivadar és Jáger Viktor mutatták be.
2. Egy riftesedés ujjlenyomatai
E terepi nap során Raucsik Béla, Harangi Szabolcs és Schubert Félix vezetésével, a Kelet-Mecsek jura és kréta korú, üledékes és magmás kőzeteiben megőrződött, egykori riftesedéshez kötődő eseményekkel és az ahhoz kapcsolódó szénhidrogén-migráció nyomaival ismerkedtek meg a kutatók.
Az adott tájon termő szőlőt és az abból készült bort meghatározza a helyi alapkőzet és a talaj. Borászatba is ellátogattak a vándorgyűlés résztvevői. Fotó: FFI
A korábbi években megszokott módon, a PhD előtt álló szakemberek nevezhettek a legjobb előadás és legjobb poszter prezentáció díjaira. A zsűri mindkét szekcióban az első három helyezettet jutalmazta. Az SZTE-ről a poszter kategóriában Polyák Péter Ábel másodéves földtudomány MSc-hallgató az Envirotools Kft díját, Sahroz Khan PhD-hallgató pedig az ATOMKI díját nyerte el.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám, SZTE FFI
