Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szegedi kutatók matematikai modellekkel vizsgálják a járványok terjedését; egyik legújabb tanulmányukban az idei labdarúgó EB egyik helyszínén kialakult kanyarójárvány lehetséges hatásait vizsgálták.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly tavasszal közleményben hívta fel a figyelmet a veszélyre, amelyet az Ukrajnában tomboló kanyarójárvány jelent a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság szurkolóira. A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség, és számos európai országban az oltottság szintje nem éri el a járványok megelőzéséhez szükséges szintet. Az Európa-bajnokságra több százezer látogató érkezett Ukrajnába, így fennállt a veszélye annak, hogy a bajnokságról fertőzötten hazatérő szurkolók hazájukban járványt okoznak.
A Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetének munkatársai – Dénes Attila, Kevei Péter, Röst Gergely – egy japán járványterjedési szakértővel – Hiroshi Nishiura – együttműködve a jelenség leírására egy új matematikai modellt alkottak, amely egy kétfázisú, többtípusos, elágazó sztochasztikus folyamat. Az első fázis a bajnokság ideje alatt írja le a betegség terjedését, a második pedig a visszautazók hazájában modellezi a járványt. A modell alapján analitikus eszközökkel meghatározható a hazatérő betegek várható száma és egy nagyobb járvány kitörésének valószínűsége.
A számítások azt mutatják, hogy a focimeccsek eredménye nagyban befolyásolhatja a járványok kitörésének esélyét. Minél tovább maradnak ugyanis egy alacsony oltottsággal rendelkező ország szurkolói a fertőző területen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a járvány kialakulásához elegendő számú fertőzött utazik haza. Járványtani szempontból az lett volna a legkedvezőbb, ha magas oltottsági aránnyal és kisebb szurkolótáborral rendelkező országok válogatottjai – például Csehország és Svédország – jutottak volna a foci EB döntőjébe. A 2012-es EB és az idei európai kanyaróhelyzet adatainak összesítése után a modellparaméterek pontosíthatók lesznek, így a kutatók reményei szerint a jövőbeli sporteseményekre pontosabb előrejelzések és kockázati elemzések készíthetők.
A szerzők a Dr. Röst Gergely által vezetett, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott, nemzetközi (magyar, japán, kínai és koreai matematikusokból álló) kutatócsoport (http://www.epidelay.u-szeged.hu/), illetve az MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport munkatársai.
Az eredeti tanulmány: Attila Dénes, Péter Kevei, Hiroshi Nishiura, and Gergely Röst: Risk of infectious disease outbreaks by imported cases with application to the European Football Championship 2012
Applications of Stochastic Processes in Biology and Medicine, International Journal of Stochastic Analysis
www.hindawi.com/journals/ijsa/aip/576381.pdf
SZTEinfo
