Bezár

Hírarchívum

Vízügyi elmélet és gyakorlat kéz a kézben

Vízügyi elmélet és gyakorlat kéz a kézben

2012. szeptember 06.
2 perc

Az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy a vízügyi szakemberek és a földrajztudósok gyakran konzultálnak egymással bizonyos kérdésekben – tudtuk meg az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék által szervezett VI. Földrajzi Konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétévente megrendezendő tudományos tanácskozás Szeged kezdeményezésére jött létre, a Tisza-parti város – Budapest, Debrecen és Pécs után – immár harmadik alkalommal ad helyet a seregszemlének. A tanácskozást azért rendezi ismét az SZTE, mert arra is emlékeztetnek, hogy a 2011/12-es tanévben ünnepelték a Földrajz Intézet megalakulásának, illetve a szegedi Természettudományi Kar alapításának 90. évfordulóját.

A konferencián a természet- és társadalomtudományi oldal is képviselteti magát. Szeptember 5. és 7. között összesen négy szekcióban zajlik a tudományos eszmecsere, melynek fókuszában a belvíz és aszály okozta környezeti problémák, kockázat, konfliktus és kihívás állnak.

Társult rendezvényként szeptember 5-én megkezdődött az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke Jakucs-termében a Meriexwa (Measurement, monitoring, management and Risk assessment of inland Excess WAter) IPA HUSRB projekt szakmai nyitókonferenciája is. Ezen Rakonczai János, a tanszék docense elmondta, örvendetes, hogy egy ideje megindult a párbeszéd a vízügyes szakemberek és a földrajztudósok között. Volt olyan például, amikor azzal fordultak hozzájuk, miért nem ott vannak a belvizek, ahol korábban szoktak lenni. − Rájöttem, hogy nagyon egyszerű a magyarázat: a tél enyhe volt és csapadékos, a csapadék-utánpótlás korábban be tudott szivárogni a talajvízbe, megemelte annak szintjét, és a felszín alatt ez a talajvízhullám a téli időszak alatt el tudott vonulni. A csapadéklehullás időpontja sokkal korábban volt, mint a belvízképződés, hiszen a belvíz 40-50 kilométerrel odébb jelent meg − magyarázta a www.u-szeged.hu-nak Rakonczai János. Megtudtuk azt is, hogy a vízügyesek abban is kérték már a földrajzos kollégák segítségét, hogy térinformatikai eszközeikkel segítsenek bekapcsolódni a belvíztérképezés kiértékelésébe, vagyis mondják meg, mivel lehet jobban meghatározni a belvíz elhelyezkedését: űr-, légi-, vagy egyszerű terepi felvételekkel?

Rakonczai János arról is beszélt, egyre jobban híján vagyunk az édesvíznek, és a belvíz is egy értékes vízkészlet. Jó példa erre a 2011-es év, mikor a belvíz ugyan komoly károkat okozott, de dacára a nyári rekordszárazságnak nem volt akkora aszálykár, mint az idén. A következő években már nem belvízvédelemről, hanem belvízgazdálkodásról kell beszélni, vagyis meg kell találni a módját annak, hogy ezeket a vizeket valamiképpen helyben megőrizzék, öntözésre felhasználják úgy, hogy közben ne romoljon a minőségük...

 

SZTEPress


Belvíz galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek