1921 és 1944 között ezen tanszékek és kurzusok a jogászképzés rendszerében helyezkedtek el. A statisztika és a közgazdaságtan az államtudományok kereteiben nyertek létjogosultságot, a pénzügytan és egyéb mikroökonómiai ismeretek a szűkebben értelmezett jogász szakma művelésének megalapozását szolgálták. A Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán Surányi-Unger Tivadar vezetésével Statisztikai Tanszék és Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék működött. 1939-ben a tanszékek önállóságának megtartásával a kar Közgazdasági és Statisztikai Intézetet hozott létre. A Statisztikai Tanszék első vezetője Laky Dezső professzor, a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék első vezetője pedig Kováts Ferenc professzor volt.

 

1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra. Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetem kezdte meg működését, de a jogi kar nélkül, mert azt megszüntették. Kolozsváron viszont új karral, a Közgazdaságtudományi Karral bővült az egyetem.

Amikor 1945-ben öt évi szüneteltetés után újra megindult a jogászképzés Szegeden, az oktatási, illetve tanszéki struktúra lényegesen nem módosult a korábbiakhoz képest. Ennek megfelelően a Statisztikai Tanszék és a Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszék is újjászerveződött.

 

Az 1950-es évek elején végrehajtott felsőoktatási "reform" egyik leglényegesebb eleme volt az, hogy a hatalom az egypárt rendszer legkeményebb eszközeivel kényszerítette szinte valamennyi szakra és tudományágra a marxista-leninista ideológiát. A direkt ideológiai oktatás szervezeti keretei az 1949/50-es tanévben jöttek létre. Ebben az időszakban a budapesti tudományegyetemen működő Marxizmus-Leninizmus Központi Tanszék irányította az ország összes felsooktatási intézményében folyó marxizmus oktatást. E Tanszék alá tartozott a szegedi egyetemen működő Tanszéki Csoport is.

 

Egyetemünkön 1952. júliusában alakult meg az önálló Marxizmus-Leninizmus Tanszék, s ezen belül - a Filozófiai mellett - a Politikai Gazdaságtani Szakcsoport. A szakcsoportok közül eloször a Politikai Gazdaságtani vált ki e keretekbol. 1955 márciusában megalakult az önálló Politikai Gazdaságtan Tanszék, amely ezen a néven 1988-ig működött. 1988-ban változatlan szervezeti keretek között és személyi állománnyal, de megváltozott funkciókkal Közgazdasági Tanszékké alakult, amely 1995 novemberében adta át helyét a mai Elméleti Közgazdaságtan tanszéknek. A Politikai Gazdaságtan Tanszék nem tagozódott be kari struktúrába, hanem úgynevezett központi intézményként működött az egyetemen belül. 1971-ben létrehozták a Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportot, amely az oktatási és tudományos munka tartalmi és főként igazgatási koordinációjára volt hivatva. A tanszékcsoport 1991-ben szűnt meg, az egyes tanszékek karokra kerültek. A Közgazdasági Tanszék az Állam- és Jogtudományi Karon működött tovább.

Működésének 33 éve alatt a Politikai Gazdaságtan Tanszéket végig Nagy Lajos irányította, akinek vezetői pályafutása ennél is hosszabb, hiszen már ő vezette a szakcsoportot is, valamint 1992-ig a Közgazdasági Tanszék élén állt. Nagy Lajos professzor a "fényes szelek" nemzedékének jellegzetes alakja, aki hatalmas munkabírással, tudósi, oktatói, emberi értékeit következetesen megőrizve és kamatoztatva haladt és halad egy buktatóktól, csapdáktól sem mentes nagyívű pályán. A kutatásban, a tudományszervezésben, utánpótlás-nevelésben és az oktatásban egyaránt maradandót alkotott. Kutatómunkájának legismertebb eredményei a közgazdaságtan és agrárgazdaságtan határterületeit tárgyalják. Kandidátusi disszertációjának témáját a földjáradék-elméletből választotta, akadémiai doktori értekezésének címe: "Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban".

A Politikai Gazdaságtan Tanszék önálló arculata 1956 után bontakozott ki. Az oktatás differenciálódott, a programok igyekeztek igazodni az egyes szakok sajátos követelményeihez. Nagy lendületet adott a tananyagújításnak a 60-as években kibontakozó ú.n. "mechanizmus vita", s ezzel összefüggésben az elméleti közgazdaságtan hazai fejlődése. Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan, de folyamatosan jelentkezett a tanszék speciális kollégiumaival, amelyek a törzsanyaghoz képest több lehetőséget adtak az oktatók kutatási eredményeinek programba való iktatására is. Egyre nagyobb teret kaptak a nem-marxista, ú.n. "polgári" elméletek is, igaz, gyakran csak az alternatív megközelítések lehetőségeiként bemutatva és általában kritikai burokba csomagolva.

A 80-as évek végén, a rendszerváltás időszakában alapvetően megváltoztak a tanszék működésének feltételei. Az átállás nem volt zökkenőmentes, de egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg a közgazdaságtudományok művelésének szükségessége az egyetemen. 1992-ben Égető Emese vette át a tanszék vezetését, majd 1995-től Sipos Miklós lett a megbízott tanszékvezető.

Szegeden már 1963-tól működött a budapesti egyetem kihelyezett levelező tagozata, de a JATE önálló közgazdász szakának indítására tett kezdeményezések még megyei szinten sem kaptak kellő támogatást. A kihelyezett tagozat -kis megszakítással - 1988-ig működött. 1990 után felerősödött a szegedi közgazdász szak alapításának igénye. A régióban mutatkozó nagy keresletet egyértelműen bizonyították a munkapiaci elemzések és a Szegedi Élelmiszeripari Foiskolán muködő vállalkozó-menedzser szak iránti élénk érdeklődés is. A szak beindításának előkészületeit felgyorsította az, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola közösen sikeresen pályázott a FEFA-nál nappali tagozatos közgazdászképzés finanszírozására. Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy 1993 februárjában a vártnál is nagyobb érdeklődés mellett beindult a jogi, illetve műszaki és természettudományi diplomával rendelkezők közgazdasági szakosító képzése esti-levelező tagozaton.

A szakalapításról szóló miniszteri határozat dátuma 1993. július 13., a képzés 1994. szeptemberében indult meg. 1995. november 23-án az Egyetemi Tanács határozata nyomán megalakult a Közgazdasági Tanszékcsoport. Első kinevezett vezetője Farkas Beáta lett.

1997. októberében a tanszékek és azok vezetői a következők voltak:

 

Tanszék	Tanszékvezető
Elméleti Közgazdaságtan	Czagány László
Gazdaságpszichológia	Garai László
Marketing-Menedzsment	Sallai Miklós
Pénzügytan	Botos Katalin
Számvitel	megbízott: Farkas Beáta
Regionális és Alkalmazott Gazdaságtan	Lengyel Imre
Világgazdasági és Európai Gazdasági Integrációs	Farkas Beáta

Sikeres akkreditációs eljárás után 1999. július 1-én megalakult a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara.