Nagyon sokat lehetett tanulni a másfél órás prezentációból, amely során a Vadásztölténygyár (a 76 éve alapított Videoton eredeti elnevezése) elmúlt évekbeli hihetetlen növekedésének kulisszatitkaiba is betekintés adatott.

Lakatos Péter kitért arra, hogy növekvő gazdaság, sikeres és innovatív vállalatok feltételei a jókedvű, boldog környezetnek. Az előadó szerint az innováció három fajtájával találkozhatunk:

1. Heuréka jellegű: hirtelen ötlet, nem egy létező üzlet vagy folyamat logikus továbbgondolása Rubik-kocka vagy a Prezi). Ezen újdonságok belülről inspiráltak, nem kapcsolódnak szervesen egy adott rendszerhez, tudásbázishoz, és megvalósulásuk időpontja nem jósolható előre. Ők az innováció fekete hattyúi.
2. Az újdonság iparszerű, módszeres keresése: a gyógyszerkutatás jellemző példa erre.
3. A környezet (piaci, műszaki stb.) által inspirált, sokszor szinte kikényszerített újdonságok, vonatkozzon ez pl. termékre, technológiára, üzleti vagy logisztikai módszerre.

A globális versenybe be lehet nevezni pusztán alacsony bérrel, a magyar társadalom által (joggal) elvárt életminőséget biztosítani azonban ennél sokkal több kell. Ezt jól bizonyítja a Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérése, amely három csoportba sorolja a vizsgálati szempontokat: Alapvető elvárások: az intézményi rendszer léte és működése, infrastruktúra, makrogazdasági környezet, alapfokú oktatás és egészségügy Hatékonysági szempontok: a felsőoktatás, munkaerő-, árupiac, pénzügyi közvetítő rendszer, technológiai háttér minősége Innováció: az üzleti folyamatok összetettsége és hálózatba épülése, valamint az innovációs teljesítmény

Lakatos Péter egy konyhai kisgép gyakorlati példán keresztül szemléltette az innováció lehetséges példáját: A Videoton egy világcégnek 15 éve gyárt ilyen termékeket. Sok évig tartott, míg a termék-előállítással kapcsolatos folyamatokat világszínvonalon végezték: ők tervezték a gyártósorokat, legyártották a műanyag és fém alkatrészeket készítő szerszámokat, kidolgozták a tesztelési eljárásokat, kiválasztották a több száz alkatrész beszállítóját. Majd egyszer csak eljött a várva várt pillanat: vevő felkérte őket, hogy a következő készüléket tervezzék is meg. Néhány paraméterben kellett csak előrelépni és a külső formán kicsit változtatni. Ilyenkor derül csak ki, hogy egy ilyen hétköznapi berendezésnél is van több száz olyan szabvány és tapasztalati szabály, amellyel gyártóként még nem ismertek meg. (Pl. a világ különböző pontjain melyek és milyen hőmérsékletűek azok a táplálékok, amelyek a legnagyobb kihívás elé állítanak egy darálót, a jobb- és balkezesek, illetve a különböző kézméretűek számára milyen az optimális fogantyú, mely országok milyen hosszú hálózati kábelhez szoktak stb.) Magyar cég az elmúlt 25 évben nem fejlesztett háztartási gépet a világpiacra. A lehetőséget megkapva körbenéztek, melyik hazai egyetem segíthetne. Nem volt ilyen.

Lakatos Péter szerint bár hasznos, hogy Mercedes-, Bosch- és Ericsson-tanszékek alakultak, ahol a programot és az alaptudást a multinacionális partner biztosítja, ám ugyanilyen lényeges volna, hogy az egyetemekhez fordulhassanak a magyar cégek is tudásért. Netán az egyetemi szakemberek keressék meg a magyar vállalkozásokat a világpiacon aprópénzre váltható ötleteikkel. Ez volna a duális rendszerű innováció kialakításának igazi feladata.

Előadása végén Lakatos Péter kitért arra, hogy a magyar sikeres vállalkozásokra az a jellemző, hogy a rendszerváltás környékén már léteztek, s a piaci igényekre reagálnak.

Az előadás diasora ide kattintva letölthető.

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.