Az előadó szerint Kornai János azon kevés teoretikus közgazdász közé tartozik, aki beszélő viszonyban van a gyakorlattal, s átfogó elméletét a gyakorlati tapasztalatok tömegével ácsolta alá.

Az előadás elején az alábbi kérdéseket professzor úr: Miért jelent meg a műről recenzió az ismertetendő művek között a legigényesebben válogató szaklapokban? Miért írtak róla – a magyar nyelvűeket nem számítva – körülbelül félszáz ismertetést és könyvbírálatot világszerte: Hollandiától Kínáig, Olaszországtól Oroszországig, pontosabban a Szovjetunióig? Miért állandó hivatkozási alap még 30 évvel a megjelenése után is? Miért ütközünk 2011-ben is olyan cikkbe, amely címében Kornait idézve utal a hiányra? Miért vásárolhatunk olyan tanulmánykötetet 2010-ben, amelynek a szerzői egy egészen más területen: a vallásszociológiában alkalmazzák a Kornai János könyvében foglalt eredményeket?

A kérdésekre válaszul az előadó elmondta, hogy Kornai írása alapmű, ennek alátámasztásául idézte Alec Nove professzort, aki szerint „Ez fontos könyv, amelyet bizonyosan mindenkinek be kell szereznie, el kell olvasnia, aki a szovjet típusú gazdaságok elméletével és gyakorlatával foglalkozik.”

Több recenzió is kiemeli Kornai elemzését a szocialista gazdaság szereplőinek a motivációiról magatartásáról, az expanziós kényszerről, a mennyiségi hajszáról, a hordamagatartásról, amelyek a szocialista megfelelői a kapitalista gazdaságban jellemző „animal instinct”-nek, azaz a felhalmozás „állati ösztönének”.

Előadása végén Hámori professzor kitért arra, hogy a keleti közgazdászok számára a szocialista gazdaság működési mechanizmusainak a megértése, a hiánnyal összefüggő jelenséghalmaz analízise és a belőle levont következtetések voltak megvilágító erejűek, míg a nyugati közgazdák a főáramlatú elméletekhez vagy a Keynes és Kalecki nevével fémjelezhető vonulathoz való elméleti kapcsolódási pontokat keresték és értékelték a műben. Stimuláló és fontos, mert a létező szocializmus anatómiáját megalkotva, a nyugati közgazdaságtan fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult.

További fontos eredménye Kornai Jánosnak, annak bebizonyítása, hogy a szocialista gazdaság rendszerspecifikus vonásai és magatartási mintái nem tűnnek el a megreformált változatban sem, minthogy mélyen beágyazottak a rendszer lényegéhez tartozó intézményekben és szilárdan rögződtek a gazdasági szereplők magatartásában.

Hámori professzor az előadását azzal zárta, „A hiány” mára vonatkozó hatásait mutatta be, de előtte felhívta a hallgatóság figyelmét Kornai János iskolateremtő személyiségére. 1980-ban, a mű megjelenése óta sejthető, hogy évtizedek múltán egy egész kelet-európai közgazdász-generáció mondhatja el majd magáról: „Mindnyáján Kornai köpenyéből bújtunk ki.”

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.