A régiók versenyképességéről szóló vita a magyar gazdaságfejlesztés egyik legaktuálisabb kérdését veti fel. Hogyan illeszkedhet a régiók gazdasága a nemzetgazdasághoz, hogyan illeszkedik a régiók gazdasága más régiókéhoz; a magyar régiók egymással, vagy közép-európai, esetleg általában európai régiókkal vannak-e versenyben. Felmerül a kérdés, hogy ehhez a témakörhöz miként szólhat hozzá a statisztika. Mivel a statisztika a mérések, az összehasonlítások tudománya, abban segíthet, hogy kvantifikálható legyen a versenyképesség; természetesen a lehetséges keretek között.

 

A régiók versenyképességének vizsgálatára két eltérő módszert alkalmaznak a statisztikában; az egyik megpróbálja lehetőleg egyetlen mutatóval jellemezni a helyzetet. Ennek a módszernek természetesen számos hibája van, hiszen így nehéz árnyalt képet adni bonyolult összefüggésekről. A másik elterjedt módszer szerint több statisztikai mutató alkalmazásával lehet adott helyzetet jellemezni, és sorrendet felállítani. Ennek a megoldásnak kétségtelen előnye az árnyaltabb kép felrajzolásának lehetősége. Hátránya többek között, hogy nehezebb mindenki számára világos és elfogadható sorrendet létrehozni az érintett megfigyelési egységek között.

 

A statisztikai rendszer képes arra, hogy hozzásegítse a régiókat helyzetük megítéléséhez, országon belüli és az Európai Unióban elfoglalt pozíciójuk felismeréséhez. Ez nem jelenti azt, hogy a statisztikának ne lennének még bőven feladatai az európai szintű területi statisztika kiteljesítésében. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a versenyképesség komplexebb kategória annál, mint amit viszonylag egyszerűen lehet kvantifikálni. Természetesen ettől még a statisztikai közelítés lehetséges, és az általánosan elfogadott egy főre eső GDP érték a régiók szintjén jól tükrözi a versenyképességet.