A hagyományos közgazdaságtani vizsgálódás egyik sarokköve az a feltételezés, hogy a jól informált fogyasztó racionálisan viselkedik. Az új intézményi iskola e témával (is) foglakozó képviselői az ortodox elemzés számos kiterjesztésére tettek már sikeres kísérletet, megőrizve egyidejűleg annak értékeit. Az erőfeszítések közös jellemzője, hogy olyan intézményi elemeket jelenítenek meg endogén változóként a vizsgált rendszerben, amelyek életszerűvé, valóságközelivé alakítják a modellt, vagyis alkalmassá teszik az empíria tesztelésére. A tanulmány ezen törekvések szellemében tesz kísérletet a korlátozott fogyasztói racionalitás elemzésére a hazai versenyszabályozás tükrében. A cél annak bemutatása, hogyan intézményesülnek a versenyjog megalkotásában, de még inkább a Versenytanács joggyakorlatában azok a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők, amelyek együttesen a korlátozott ra-cionalitás - horribile dictu az irracionális viselkedés - tartományába terelik az új típusú jólét kihívásaival küszködő magyar fogyasztót. Másképpen megfogalmazva: arra a kérdésre keressük a választ, tükröződik-e - s ha igen, hogyan - a versenyszabályozás gyakorlatában a korlátozott fogyasztói racionalitás, mint tudatosan kezelt intézményi elem? Feltételezésünk szerint a versenyszabályozás jogalkotási és -alkalmazási gyakorlata igazolja a - kilátáselmélet által megfogalmazott - racionálistól eltérő magatartási mintákat.

 

A teljes cikk pdf formátumban