A fogyasztás vizsgálata a nyolcvanas évek végétől került a társadalomkutatók érdeklődési körébe, ugyanis egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás nem egyszerűen az újratermelés funkcióját tölti be, hanem társadalomszervező erővé lett. Az egyének fogyasztási döntései nem csupán racionális döntések, hanem társadalmilag beágyazottak, és a fogyasztás nem csak a szükségletek kielégítését szolgálja, hanem erősíti a státuszt, demonstratív jellege van, és identitást konstruál.

 

A tanulmány elsősorban arra keres választ, hogy milyen összefüggések mu-tathatók ki a társadalomban elfoglalt hely, az életmód, az életstílus és a fogyasztás között, azaz a társadalmi réteghez való tartozás határozza-e meg az életmódot, az életmód az életstílust, és az életstílus a fogyasztást, vagy a fogyasztással demonstráljuk társadalmi hovatartozásunkat? Az elméleti megközelítések és az empirikus kutatási eredmények további kérdése, hogy szükséges-e a fogyasztás újradefiniálása, és vajon a jövő társadalmának megismerésére mennyire van szükség a fogyasztás kutatására?