A gazdasági növekedés alakulása kulcsfontosságú jelzője az Európai Unió világgazdasági alkalmazkodásának. Az új tagországok (közöttük Magyarország) reálkonvergenciája döntő tényezője a fejlett európai országokét meghaladó növekedési potenciál. A gazdasági növekedés meghatározó tényezőinek, illetve lehetséges s valószínű jövőbeli mozgáspályáinak vizsgálata előfeltétele a versenyképességet, a növekedést és a foglalkoztatást előmozdító gazdaságpolitika meghatározásának.

Az EU15 súlyos strukturális termelékenységi problémái (mindenekelőtt a teljes tényező-termelékenység dinamikájának lényeges romlása), a globalizáció folyamataihoz történő nem kielégítő mértékű alkalmazkodás a potenciális növekedési ütem tartós csökkenését valószínűsítik. Paradox módon hosszabb távon az új tagországok potenciális növekedési üteme az EU15 átlaga alá süllyedhet, azaz a reálkonvergencia megakadhat. Az integrált strukturális reformok kritikus tömeget meghaladó, egymást erősítő és átütő erejű megvalósítása esélyt nyújthat a dinamikus növekedés, s egyben az új tagországok tartós felzárkózása feltételeinek megteremtéséhez, egyúttal az európai modell megújításához.